A héten szavazhat az Országgyűlés arról a Fidesz által benyújtott határozati javaslatról, amelynek elfogadása után az állam kártérítést fizetne az augusztus 20-i vihar és a 2006-os rendőri túlkapások áldozatainak. A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP utasítja el a jóvátételt, amelyre azok is jogosultak lennének, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert az őket bántalmazó rendőröket nem tudta azonosítani.Az üzletkötőként- és áruszállítóként dolgozó Fábián Gábor maradandó sérülést szenvedett, azóta nincs állandó munkahelye. Három és fél év elteltével tudta meg, hogy ujját az egyik vadászpuskás, szemkilövős osztag parancsnoka törte el az ügyészség szerint. Vágó László azóta leszerelt, a nyugalmazott rendőr alezredes ellen a közelmúltban emelt vádat az ügyészség. Fábián Gábornak peren kívüli egyezséget kínált a rendőrség, amit elutasított. – Kártérítési peremben jelen pillanatban még semmilyen előrelépést nem tudtunk elérni. Annyi történt, hogy tavaly februárban a rendőrség fölajánlott 2 millió forintot az ügyben, holott azt tudni kell, hogy a
kárigényünk 8 millió forint volt a maradandó sérülésem miatt – mondta Fábián Gábor.

7 milliót osztott szét a „Ne Féljetek!” Alapítvány

A rendőri túlkapások áldozatain az elmúlt években alapítványok próbáltak segíteni. Az ismert közéleti
személyiségek által létrehozott „Ne Féljetek!” Alapítvány 7 millió forintot osztott szét. A civil
szervezet mára befejezte működését. – 2008-ban illetve 2009-ben sok-sok per indult, és már néhány be is fejeződött, ami rendezte a más károsultak anyagi igényeit, tehát ez az alapítvány elsősorban erre az egy-másfél-két évre volt szánva, úgy gondoljuk mi,
a kuratórium tagjai, hogy sikeresen befejezte a küldetését – mondta a hírTV-nek az alapítvány
kuratóriumi tagja, Magyar István.

Nem lehet meg nem történtté tenni, csak enyhíteni

Az új Országgyűlés – bizonyos megkötésekkel – kártérítésre kötelezné a kormányt a 2006-os rendőri
túlkapásokért. Jóvátételt csak azoknak fizetnének, akiknek a bíróság nem ítélt meg kártérítést, vagy nem
fogadták el a peren kívüli egyezséget. Jogosultak lennének továbbá a kártérítésre azok is, akik ugyan nem
pereltek, de a rendőrök által elkövetett bűncselekményről ügyészségi határozat van. E kitétel alapján
részesülhetnek jóvátételben azok, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert nem tudta azonosítani
a túlkapást elkövető rendőrt. – Az áldozatok esetében az okozott sebek keletkezésének körülményeit nem lehet meg nem történtté tenni, de begyógyítani, vagy legalább enyhíteni igen. A demokratikus jogállam becsületén esett szégyenfolt sem mosható
már le úgy, mintha azt a rendszerváltozást követően sohasem mocskolták volna be, de az államnak jogi és
erkölcsi kötelessége jóvátenni az áldozatoknak mindazt, ami jogszerűen lehetséges – jelentette ki az
emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely.

Szocialista sajnálkozás és elutasítás

Az MSZP vezérszónoka sajnálkozott a parlamenti vitában, majd elutasította az állami jóvátételt. – Országgyűlési határozattal beavatkozni folyamatban lévő akár polgári, akár büntetőügyekbe a független bíróság eljárását befolyásoló, nyomásgyakorló eszköz lehet és ez a határozat magában hordozza ennek lehetőségét – mondta az MSZP országgyűlési képviselője, Steiner Pál.

A radikális párt kiegészítené a javaslatot

Az LMP és a Jobbik támogatja a Fidesz-KDNP javaslatát, de a radikális párt ki is egészítené az indítványt. – Mindenképp szeretném a kormánytöbbség figyelmébe ajánlani, hogy el kell gondolkodni a közkegyelem lehetőségéről azok esetében, akik összeütközésekben, olyan eljárásokban kerültek jogerősen elítélésre, amely eljárásokra nyugodtan mondható a koncepciós jelleg – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. A Fidesz-KDNP határozati javaslata azonban egyértelmű különbséget tesz tüntető és rendbontó között, amikor úgy fogalmaz, állami kártérítésre nem jogosult olyan személy, akinek büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben
állapította meg a bíróság.

HírTV