Párezer éve Júdeában biztos nem volt annyi farizeus, mint 2010-ben Miskolcon. Mert tudják önök, hogy mi az a turbórium, a titán-bomba és a római cső? Hát az óriás kompakt telepekről van fogalmuk?
Nem tudnak önök, semmit! Bezzeg a mi szerény és takarékos városvezetőink: nem is olyan régen nyilatkozták le ők ugyanis 85 ezer példányban a szokásos miskolci szilveszteri buli és utcabál előtt, hogy ezen tűzijáték kunsztokat fogják majd prezentálni az ő népüknek. Hiszen 2009 szilveszterén még volt miben reménykedniük. Kiismerhetőnek és megbízhatónak tűnt a világ. Az ő városvezetői szintjükön, bármikor képesek voltak megnyugtatni minket.
Ezért, ha csak 2009-et vesszük számba, semmi csodálkozni való nincs azon, hogy Miskolcon a hosszú ideje tartó, elképesztő és folyamatos városépítő sikerek után – újévkor, azután május11-én, azután augusztus 20-án és az év utolsó napján megint – megvolt, meglett, az évi négy égi parádé. Egészen biztos vagyok benne, hogy nincs még egy magyar város, ahol esztendőnként ennyi színvonaltalan „humoros-zenés” műsort, utcabált, égi puccparádét tartottak volna, mint ebben a szerencsétlen városban. És persze mindig közpénzen: ezek a miskolci hangos giccs partik igenis súlyos milliókba kerültek nekünk éveken keresztül. Ha én ellenzéki politikus lennék a városházán – mint ahogy hál’ istennek nem vagyok az – folyamatos rákérdezés után, minimum összegzést készítenék mondjuk egy négy éves városvezetői ciklus ilyen értelmű költségeire vonatkoztatva. De vissza a farizeusokhoz!
Szóval, most az árvízi károkra hivatkozva, a szocialisták minden szinten magától értetődőnek tűnő természetességgel mondanak, mondanának le az augusztus 20-i tűzijátékokról szerte az országban. Így Miskolcon is. Enyhén szólva, hiteltelennek tűnik ez az átmeneti tisztítótűz, a feltámadt szolidaritásnak, a mindenre odafigyelő takarékosságnak ez a hirtelen sodrása.