Nyílt levél Bauerékhoz
Húsz éve demokratikus jogállamban élünk. De ha a demokratikus jogállam minden pontját komolyan vettük volna, apáitok bíróság elé kerülnek, és nem biztos, hogy megússzák. Pető Iván apjára is vaskos ítéletet róttak volna ki. Igaz, nem azért, mert kárpitos volt, nem azért, mert a szögeket a puskába dugta, hanem azért, mert a zöld ávó legfelelősebb beosztású tisztjeinek egyike volt.
Húsz éve alázzátok és nézitek hülyének a magyar embereket. Egyszerre vagytok üldözők és üldözöttek. Attól függ, éppen milyen szelek fújnak. Most üldözötté tettétek magatokat. Igaz, „különleges anyagból vagytok gyúrva”, ahogy apád fogalmazott levelében, amelyet a „drága Rákosi elvtársnak” küldött. Eljátszottátok a demokratikus ellenzéket, közben azon fondorkodtatok, hogyan lehet terrorizálni az ellenzéki kerekasztalnál a majdani Antall-kormányt, külföldi elvtársi segítséggel.
Egyetértek, a negyvenes évek végén valóban megkezdődött a demokrácia felszámolása, amikor szüleitek létrehozták Recsket és Kistarcsát, a Hortobágyra száműzték a magyarokat, korra, nemre, vallásra való tekintet nélkül. Beleértve a magyar zsidóság egy részét is, amiről ti végképp hallgattok.
Az igazsághoz tartozik, hogy ősei-tek időnként egymással is leszámoltak, amiért szép summát vehettek fel előbb Rákosi, majd Kádár kasszájából. Inkább úgy fogalmaznék: a magyar nemzet zsebéből húztátok ki ezzel a jóvátételre szánt összeget. Az ötvenes években szüleitek távolítottak el mindenkit, aki szerintük „osztályidegen” volt. Jó örököshöz méltón 1990 után ti folytattátok azok eltávolítását, akik nem akartak veletek közös kottából zenélni. Apádék ügyvédi irodája pedig még arra is vetemedett, hogy egy ávós bajtárs-pribéket képviselt az Auschwitzot megjárt Bárdy Magdával szemben. Az Ausztráliában élő asszony férje gyilkosát vélte apádék védencében felfedezni. Vajda Tibor, az egykori ávós személye nem volt ismeretlen apád és bajtársai számára. Az ügyben kiadott egy igazolást a Kuncze-féle Belügyminisztérium – aláíró Császár Józsefné –, miszerint az ávón nem volt megengedett az őrizetesek „kezelése”.
Riesz István igazságügy-miniszter neve biztosan ismerősen cseng számodra. Igaz, apád csak néhány pofont adott neki (jegyzőkönyvbe mondva), de ez egyfajta „kezelés” volt csak. Egyfajta szimpátia, egyfajta hűség a demokráciáért. Ifjabb Marosán György is aláírta a demokrácia védelmében tett nyilatkozatotokat, ő is hamar elfelejtette apja dührohamait. Miért nem azért írtok alá, hogy kiderüljön a pontos névsor: kik lövöldöztek 1956. október 25-én a fegyvertelen magyar emberekre? S miért nem szóltatok akkor, amikor elvbarátaitok szétverték a magyar nemzetet, mert az emlékezni akart a forradalomra? Tudom – Havas Szófiától és Felcsuti Pétertől, a bankvezértől –, ezt felétek ellenforradalomnak szokták hívni.
A lista láttán nem azoknak kellene elgondolkodniuk, akik primitív, mára már a jog eszközével is elítélhető módon zsidóznak, hanem nektek, akik a kommunizmus bűneit nem akartátok büntethetővé tenni. Szüleitek sok mindenért felelősök, ti természetesen az ő bűneikért nem, de az elmúlt húsz év rothadt erkölcsi és politikai nyomoráért mindenképpen! Ösztöndíjjal a zsebetekben gyaláztátok az országot szerte a világban, fasiszta- és nyilasveszedelemmel való ijesztgetéssel megspékelve. Ez a ti „hungarikumotok”. A külföldön élő sikeroktatóitoknak – Ungvári, Konrád vagy Heller Ágnes – ideje lenne nyugdíjba vonulniuk. De búcsúzóul még kikövetelhetnék az igazi, teljes ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát. Az antikommunista dumával sok-sok embert becsaptatok azért, hogy a kezdetekkor rátok szavazzanak, majd összeálltatok a kommunistákkal. Így most senki sem csodálkozhat azon, hogy egy Orbán-fóbiában szenvedő, illetéktelen, szemlőhegyivilla-bitorlót védtek, a Katus fiát, a Klárika férjét, Apró Piroska vejét, a Ferit. Miért nem tiltakoztok inkább a villa bitorlása ellen? Talán azért nem, mert az egykori tulajdonos, a nyilasok által elhurcolt Sebestyén Aladár nem lett partizán vagy kommunista, csak egyszerűen egy jómódú magyar zsidó, aki átélte az egyik poklot, majd a szüleitek által teremtett csengőfrászt már végképp vesztesként érte meg?
Írogathattok nyugodtan, a chartázás kora lejárt. Ferinek pedig felelnie kell: ha bűnös, hát bűnös, ha nem, hát nem! Gréczy ugrifülesen keresztül benneteket már csak néhány százalék odakozmált kommunista és néhány ezer, általatok fasizmussal, nyilasokkal ijesztgetett lipóciai támogat. A Biszku-film megjelenése pedig számotokra a végnapokat jelenti. Elhiszem, hogy aggodalommal írtátok a petíciót, de hogy idegen tollakkal ékeskedjek: „Nem kell félni, nem fog fájni!” Nem lesznek kínzások, mint szüleitek idején.
A szabadság, a demokrácia valóban védelemre szorul. Meg kell védeni tőletek és hazug médiátoktól! Egyszerűen elég belőletek, elő a szégyenkosárral! Nem lenne jobb önként beleugrani?
Vámos György
Bővebben a mai Magyar Hírlapban