A gazdasági válság kezdete óta eltelt két esztendő alatt a létező 600 ezer cég közül csaknem ötvenezret töröltek, azaz a vállalkozásoknak 8,24 százalékát – derül ki a feketelista.hu portál legújabb közleményéből.
A kimutatás egyben azt is jelzi, hogy egyes térségeket az átlagnál is nagyobb mértékben sújtott a krízis. Elsősorban azokat a megyéket, melyeket korábban is a gazdaságilag elmaradottak között tartottak nyilván.
A legtöbbet Szabolcs-Szatmár szenvedte
Különösen súlyos gondok zúdultak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, ahol 2008. május 31. óta az ott nyilvántartott 19 482 társaságnak 15,80 százalékát, pontosan 3079 céget kellett törölni. Ezen a megyén kívül még további ötnél regisztráltak két esztendő alatt 10 százaléknál nagyobb arányú cégbezárást. Nógrádban, ahol egyébként az ország megyéi közül a legkevesebb vállalkozást tartják nyilván, 5878 cég 11,25 százaléka húzta le a rolót. Zala megyében, Tolna megyében és Komárom-Esztergomban a vállalkozásoknak több mint tíz százaléka szűnt meg a válság kezdete óta. A legkevésbé Pest megyét érintette a gazdaság visszaesése, pedig a megyék közül messze itt van bejegyezve a legtöbb vállalkozás. Két évre visszatekintve, a több mint 84 ezer cég közül valamivel több mint 5200 törlésére került sor, s ez 6,20 százalékos arány. Természetesen a kimutatásból is látható, a fővárosnak kiemelkedő a szerepe: az adatokból kiderül, hogy a Budapesten nyilvántartott több mint 236 ezer cég közül két év alatt mintegy 4527-et töröltek, azaz 7,41 százalékukat. Győr-Moson-Sopron megyében a mintegy 21 ezer társaság 7,71 százaléka került a töröltek sorsára. Ami egyébként a cégek számát illeti, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplénben és Bács-Kiskunban regisztrálták, egyaránt több mint 23 ezret, az elmúlt 24 hónapban megszűnt cégek aránya mindkét megyében meghaladta a kilenc százalékot.
Csaknem egymillió cégügy
A nagyobb vidéki városok közül Debrecenben tartják nyilván a legtöbb vállalkozást, megközelítően 14 ezret, viszont itt jutott arányaiban a legkevesebb cég a törlés sorsára; két év alatt 7,79 százalékuk (1089). Pécsett a 11 150 bejegyzett cég 8,73 százaléka (973) szűnt meg, Győrben pedig a mintegy 9300 cég közül 755 húzta le a redőnyt (8,09 százalék). A két nagy észak-keleti város, Miskolc és Nyíregyháza az országos átlagot lényegesen meghaladó adatokkal szerepel a listán. Nyíregyházán a cégtörlések aránya 12,84 százalékra rúgott (8577 vállalkozásból), Miskolcon pedig a cégek 10,04 százaléka „dobta be a törülközőt” (kb. 10 800 cég közül).
– A cégtörvény alapján immár több mint húsz éve jelennek meg a cégek törlésére vonatkozó adatok a cégnyilvántartásban, s a folyamat naprakészen követhető az Egyesített Feketelistán, ahol a vállalkozás neve, címe, adószáma és a döntés forrása is megtalálható. Egyetlen kattintással összesen tizenegy állami intézmény nyilvános elmarasztásairól szerezhet tudomást az érdeklődő a hírportálon. Ezeknek az információknak a birtokában az üzleti élet szereplői megalapozottak, megbízhatóbb döntéseket hozhatnak. Csupán az utolsó egy hónapban 37 ezerrel bővült ügykörünk, és napjainkban már 470 ezer cég több mint 916 ezer ügyéről tudunk információkat adni – tájékoztat Iklódi András, a hírportál főszerkesztője.
Új cégtáblával próbálkoznak
Ami pedig a cégek törlését illeti: egy cég a jogszabályok szerint a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Erre a legtöbbször akkor kerül sor, ha a társaságot felszámolják vagy végelszámolással megszüntetik. A törlés azonban nem jelenti feltétlenül egy cég összeomlását, tevékenységének megszűnését, mert annak oka lehet például cégformaváltás, kiválás vagy összevonás is. Ilyen esetekben a változásról szóló bejelentési kérelmet a cég székhelye szerinti illetékes cégbírósághoz kell beadni, és ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a több tízezres törlések ellenére a cégek száma összességében az elmúlt két évben nem csökkent. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy igen sok vállalkozás felszámolása, végelszámolása, megszűnése után „átalakul”, és új cégtáblával jelenik meg a piacon. Mások pedig állásuk elvesztését követően kényszervállalkozóként próbálnak a felszínen maradni.