Ahogy sok magyarországi folyó, úgy az időjárás folyama is kicsap olykor az éghajlat „medréből”, de ez nem jelenti, hogy az utóbbi hetek viharainak köze volna a klímaváltozáshoz. Lehetséges viszont, hogy az izlandi vulkánkitörés hozzájárult a hazánkon végigsöprő mély ciklonok kialakulásához.
Még javában tombolt az árvíz Borsodban és az ország más vidékein, amikor a Greenpeace összefüggésbe hozta a Magyarországot sújtó rendkívüli időjárást a globális klímaváltozással.
Bár a zöldszervezet elismerte, hogy „teljes bizonyossággal” nem állapítható meg az ok-okozati viszony, újfent sürgette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A Magyar Biztosítók Országos Szövetsége szintén azzal érvelt az ingatlanok és vagyontárgyak biztosítása mellett, hogy a klímaváltozással gyakoribbá válnak a természeti csapások.
Ha a következtetés elhamarkodott is, a májusi és júniusi időjárás következményeit nagyon is jól átlátják a biztosítók, hisz’ legalább 30 milliárd forintos kárkifizetésre számítanak. Még súlyosabb a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a Magyar Agrárkamara szerint a 100 milliárdot is elérheti a kár. A Gabonatermelők Országos Szövetsége csak búzából 50-60 milliárdos kiesést valószínűsített, de a rengeteg csapadék a gyümölcstermesztést is sújtja, hiszen a fejlődő gyümölcsök szétrepednek a sok felvett víztől.
Vízből nem volt hiány: májusban, illetve a januártól májusig terjedő időszakban minden korábbi évet felülmúlt a csapadék mennyisége (legalábbis a mérések kezdete óta). Nem egy helyen – főleg a Kisalföldön és Észak-Magyarországon – már áprilisban kétszer annyi csapadék hullott, mint az 1971 és 2000 közötti átlag, de május első fele is hozta az ilyenkor szokásos csapadékmennyiséget. Ez készítette elő a terepet a Zsófia és az Angéla ciklonok pusztításának: a telített talaj és a megduzzadt folyómedrek képtelenek voltak befogadni a kritikus napok csapadékát.
Zsófia és Angéla
A Zsófia nevű, Olaszország déli része fölött kialakult mediterrán ciklon május 15-én érkezett Magyarországra. A mély – környezetéhez képest rendkívül alacsony légnyomású – légörvény központja 16-án éjfélre az Alföld fölé húzódott, és 72 órán át ott is maradt. Pusztító hatása épp abban rejlett, hogy ilyen sokáig tartózkodott hazánk fölött – derül ki a tanulmányból, amelyben Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársa és kollégái írták le a ciklon viselkedését.
A Zsófia hatásai ismertek: míg hazánkban az átlagos csapadékösszeg májusban 62 milliméter, most három nap alatt ennek duplája, triplája, egyes területeken ötszöröse esett. A legtöbb a Bakonyban hullott, a Kőris-hegyen 265 mm csapadékot mértek, de a Bodrog és a Hernád vízgyűjtőjén is meghaladta a 100 millimétert a 72 óra alatt lezúduló víz mennyisége. A szél is a Bakonyban volt a legerősebb, a Kab-hegyen óránként 150 kilométeres lökést regisztráltak. Az OMSZ modelljei szerint a Bakony és a Mecsek déli oldalán olyan heves leáramlás indult meg, ami a Tátrát 2004 novemberében lesöprő lejtővihar kicsinyített mása volt, de az alacsonyan fekvő Balatonfüreden is óránként 133 kilométeres szél süvített.
Ez volt a rombolás első hulláma. Míg legutóbb 1999 júniusában pusztított hazánkban a Zsófiához mérhetően erős légörvény, most két héten belül megérkezett egy újabb ciklon, az Angéla. Az első három napban a Dél-Dunántúlon esett 100 milliméter eső, június 3-4-én pedig az addig is árvíz sújtotta Észak-Magyarországra hullott további 50 milliméter – kiteljesítve a katasztrófát. Kéthétnyi relatív nyugalom következett, majd június 18-án újra beütött a ménkű. Az ország déli részén heves zivatarok vonultak végig, és legalább két forgó szupercella is kialakult. Ezek útját orkán erejű szél, dió nagyságú jég és egy óra alatt akár 50 milliméter csapadék kísérte.
Mezőhegyes csata után
A legnagyobb kár Mezőhegyest érte, ahol szinte teljesen elpusztult a Ménesbirtok Zrt. 8 ezer hektáros termésterülete. Még nagyobb lehetett volna a katasztrófa, ha a cella Szegedet vagy Makót kapja telibe. Egy 10 kilométer átmérőjű, úgynevezett mezociklon is keletkezett, amelynek belső sugarában a szél sebessége meghaladta az óránkénti 120 kilométert, és – a károkból következtetve – tornádók is kialakulhattak benne.
Somogy megye középső területein pedig múlt hét szerdára virradóan több mint százmilliméternyi, azaz egy hónapnyi eső hullott hat óra alatt, aminek következtében Somogybabod térségében házakat öntött el, járdákat, támfalakat, kerítéseket mosott el a víz, és valósággal megnyílt a föld: egy több száz méter hosszú, helyenként tíz méter mély kráter keletkezett a löszös talajban.
A vulkán hatása
A június 18-i ítéletidő nem elszigetelt jelenség volt: az OMSZ szerint ugyanannak a nagytérségi időjárási helyzetnek volt a következménye, amelynek az előző másfél hónap szélsőségei is. A különbség az, hogy míg a Zsófia és az Angéla esetén a ciklonok hideg oldalán voltunk, és a viharok tőlünk északkeletre, például Lengyelországban voltak hevesek, ezúttal fordult a kocka.
Sokan a klímaváltozásban keresték a választ a kérdésre, hogy miként érkezhetett hazánkba három ennyire aktív légörvény ilyen rövid idő alatt. Ám Horváth Ákos ezzel nem ért egyet. Szerinte nem klímafolyamatok, hanem egyszerű időjárási jelenségek állnak a háttérben. A nyugati szelek áramlási rendszerében, a Rossby-övben mély planetáris hullámok jöttek létre, ezért tartósan mély depressziós, alacsony nyomású zónába kerültünk, ami kedvez a ciklonok kialakulásának. Ebben nincs semmi rendkívüli, csak éppen ez a zóna sokszor az óceán fölött húzódik. Ilyenkor fölöttünk anticiklon van, és meleg, száraz a június. „Most így jött ki a lépés” – jegyzi meg Horváth.
hetivalasz.hu