A felsőzsolcai árvíz hullámai magasra csaptak, a védekezés a bíróságon folytatódhat. A kisváros képviselői szerint arcátlanság, hogy a miskolci jegyző még a tragédia után is építési engedélyt adott ki az árterületre. Látni akarják az építkezések papírjait, és feljelentik Káli Sándort, Miskolc szocialista polgármesterét.
Felsőzsolca olyan, mint a háborús övezet. Leszakadt a híd, úgy fest, mintha felrobbantották volna, pedig csak a kis Sajó nőtt szokatlanul nagyra a júniusi esőzések idején. Hiába rohant a folyó felé, nem találta medrét, útját állták a miskolci beruházások. A víz Zsolcán talált teret, elöntötte a hétezer lelkes települést, az utcákon magasabb volt a vízállás, mint a Sajó medrében. A katasztrófa felrázta a közvéleményt, kiderült, korrupciógyanús, esztelen építkezések valósultak meg Miskolc határában. A nagyvízi meder beépítése és az M30–as autópálya egyik szabálytalanul kialakított szelvénye miatt Illés Zoltán, a környezetvédelmi államtitkár több szálon is vizsgálatot indított.
Felsőzsolcán életét veszítette egy férfi, ötezer ember lett árvízkárosult, kétezer ingatlan rongálódott meg, közel kétszáz ház romokban hever, elpusztultak a háziállatok, de a tragédia, úgy látszik, nem hatotta meg a miskolci városvezetést, hiszen június 9-én, akkor, amikor Zsolcán még folyt a védekezés, derékig érő víz állt az utakon, újabb építési engedélyt adtak ki a Sajó árterületére.
– Számításaim szerint kétmilliárd forintos kár keletkezett, arcátlanság, hogy ismét építkeznek. Minket nem értesítenek, csak a tényekkel szembesülünk. Szerencsére kiszivárgott ez a dokumentum, időben léphetünk, fellebbezünk, véget vetünk Miskolc terjeszkedésének – mondja a Demokratának Milánkovich Ernő, Felsőzsolca fideszes önkormányzati képviselője.
A legújabb engedélyt kivételesen nem külföldi cég, hanem olyan vállalkozás kapta, amely CBA–t akar építeni, a politikus szerint a sors fintora, hogy pont a magyar üzlet ügye lett az utolsó csepp a pohárban.
– Jöhetne a városba az áruház, mert ki sem látszunk már a külföldi bevásárlóközpontok gyűrűjéből, de nem támogatjuk az ártéri építkezést, ezt a részt már a májusi esőzések idején is víz borította. Tárgyalást kezdeményezünk a cég képviselőivel, épüljön inkább Felsőzsolcán a bolt – érvel, miközben a nagyvízi mederben kalauzol minket.
A hatalmas francia bevásárlóközpont közelében most is találunk eladó földeket, a közművesített, feltöltött részek is jelzik az építkezési lázat.
– A gátrendszer duzzasztotta a vizet. A nagyáruház védelmére gondoltak, de Zsolcát majdnem elmosták a föld színéről – fakad ki a felháborodás a képviselőből. – Micsoda építészeti megoldások vannak itt! Ilyesmit nem lehetett törvényes úton véghezvinni, ehhez alighanem kevés volt a Nokiás doboz, ide akkora zsák kellhetett, amibe a homokot töltik árvíz idején – ironizál Milánkovich Ernő, bár egyáltalán nincs jókedve.
Káli-medence
A szabad földeken több vállalkozónak megakadt a szeme, sokan vásároltak itt telket, de az építkezés nem ment mindenkinek gördülékenyen. Több tulajdonos azt állítja, azok kaptak könnyebben áldást terveikre, akik közel állnak a miskolci városvezetéshez. A nagyvízi medret sokan csak Káli-medenceként emlegetik, ide úsztak be a nagy halak.
Porkoláb Péter például kis hal, ő a másik oldalon vett telket, korábban ruhakereskedelemmel foglalkozott, Hernádkakról érkezett abban a reményben, hogy beruházásokat valósít meg a forgalmas főút mellett. Három családi ház árából három földrészt vásárolt, azt hitte, építési telket szerzett, de hamar rádöbbent, a pénzét ártérbe fektette.
– Befürödtem. Az egyikre húsz szobás szállodát álmodtam, cölöpökön állna az ártéri hatás miatt, a terv elkészült, az építkezés elmaradt, a másik rész is üresen áll. Egy telket eladtam négy éve, a beruházás nem volt szívügye senkinek, múltak az évek, a sor végén álltam. A cég, amelyik megvette a telkem egyeztetett a hatóságokkal, lassan haladt az ügy. A nagyvízi mederben viszont gyorsan építkeztek a külföldiek, hiába ellenezték a szakemberek. A CBA most megkapta az engedélyt, de kitört a botrány. Butaság erre a cégre húzni a vizes lepedőt – érvel.
A CBA–t egyébként csak sima ártérre tervezték, nem a nagyvízi mederbe, ahova a hatalmas áruházak telepedtek.
– Firtathatják a felelősség kérdését, de ha nem építik ki Zsolca védelmi rendszerét, a katasztrófa bármikor megismétlődhet. A szomszéd utcában tíz, a mienkben öt ház dőlt össze, látom a romokat, a keserű arcokat, de higgyék el, nem0csak az építkezések állnak a tragédia hátterében, a védekezés is csapnivaló volt – folytatja a pórul járt vállalkozó. – Az Auchan áruházat olyan gát védi, ami a Sajó medrétől egészen a Zsolcai útig húzódik. Itt felduzzadt a víz, mondtuk, hogy át kell vágni az utat, két polgármester is él itt, de nem merték, és ebbe belebuktak mindketten. Körberakták zsákokkal a József Attila utcát is, amit már hét elején elöntött a víz, a bevásárlóközpontokat védték, Zsolcát pedig veszni hagyták.
A felsőzsolcai emberek vizsgálatot követelnek. Tudni akarják, miért hömpölygött magasabb víz az utakon, mint a Sajó medrében.
Robbantani akartak
Nem kell ahhoz diploma, hogy felfogja valaki, az új út megfogta a kis Sajót, hiába kereste a medrét, gátakba ütközött.
– Már hétfőn mondtuk, hogy baj lesz – sorolja az egyik idős asszony a Kassai utcában, és megmutatja azt a két házat, amelyekre először tört rá az áradat.
Az önkormányzat is kényes kérdéseket feszeget. A képviselőtestület a furcsa építkezésekről és az ártéri tulajdonviszonyokról minden iratot látni akar, levelet írnak Káli Sándornak is, amelyben kérik, sorolja fel, mit tett Zsolca védelmének érdekében.
– Tanúi voltunk a katasztrófának, láttuk, hogy a víz szembetalálta magát az M30-as és a Felsőzsolca között húzódó bekötőúttal, szabálytalanul épült, nem állt lábakon, nem hiába indított vizsgálatot az államtitkár. Megfogta, duzzasztotta a vizet. Az útszakaszt a helyiek be akarták robbantani, hogy teret nyerjen a víz, de ez Miskolchoz tartozik. Több forrásból úgy értesültem, a miskolci polgármester nem járult hozzá, azt válaszolta, túl költséges módja lenne ez a védekezésnek. A képviselőtestülettel elhatároztuk, feljelentjük Káli Sándort, aki gyanúnk szerint a miskolci védelmi bizottság elnökeként lesöpörte az asztalról Zsolca érdekeit. Az árvíz tönkretette a várost és a zsolcai polgármestert is, akit sok támadás ért. Ideje megtudni, mi állt a káosz hátterében – sorolja Milánkovich Ernő.
Múlt csütörtökön a miskolci közgyűlésen is élénk vita bontakozott ki az ellenzék és a városvezetés között. A fideszes képviselők szerint ízléstelen, hogy az önkormányzat meg sem várta, hogy levonuljon a víz, máris újabb építkezésnek adott teret.
Káli Sándor válaszában azzal érvelt, ha a szakhatóságok hozzájárulnak az építkezéshez, az önkormányzat tehetetlen. A környezetvédelmi államtitkár viszont a sajtónak azt mondta, álságos érv a szakhatóságokra mutogatni, hiszen a kialakult helyzet tudatában az önkormányzat megtagadhatta volna vagy megtámadhatta volna az eljárást, majd hozzátette: a miskolci keleti városrészben kialakult helyzetért jelentős erkölcsi felelősség terheli a város vezetőit. Illés Zoltán úgy vélekedett, Káli Sándornak és a jegyzőnek el kellene gondolkodnia a lemondáson.
Szakmai kérdés
Káli Sándor a megyei hírportál érdeklődésére szóvivőjén, Veres Lászlón keresztül válaszolt az államtitkárnak.
– Ez szakmai kérdés, az önkormányzat akkor adhat ki építési engedélyt, ha a beruházó az összes szükséges szakhatósági engedéllyel rendelkezik. Az önkormányzat betartotta az előírást. Ha ezek az előírások, rendeletek nem jók, akkor meg kell változtatni, és a város önkormányzata az új rendeleteket is be fogja tartani.
A szakemberek felháborítónak tartják, hogy a városvezetés lefelé tolja a felelősséget.
– A Keleti Kapu ügyében hangsúlyoztuk, hogy tilos nagyvízi mederben építkezni. A városvezetést nem hatották meg az aggodalmaink, kiskapukat kerestek. Ezek az építkezések hangsúlyos részei voltak a városrendezési koncepciónak. A multinacionális cégek letelepedését éles viták előzték meg. Volt olyan csúcsértekezlet, ahol Káli Sándor kijelentette, nem szeretné, ha a vízügy keresztbe tenne a Keleti Kapunak, de nem csak Káli a ludas, az ügy több szálon futott. Most mosakodnak, pedig a Miskolci Építészeti Szabályzatban ez a terület kereskedelmi övezetként szerepel, ez meghatározta a mozgásterünket – magyarázza a helyzetet egy vízügyi szakember.
Az építészeti szabályzatot csak a hatóságokkal történő egyeztetés után változtathatta volna meg 2004-ben az önkormányzat, ám a szocialisták megtalálták a kerülő utat.
Korábban a Demokrata már beszámolt arról, hogy az MSZP-s politikusok a lényeges változásokat általában módosító javaslattal nyomták át a közgyűlésen, kikerülték a hatóságokat. Káli Sándor támogatta a beruházásokat, mikor megnyitott az Auchan, elégedetten nyilatkozta, hogy munkahelyeket teremt. „Végre rendben van a Keleti Kapu” mondta, a szóban forgó tudósítás így zárult: „Megvalósul a régi elképzelés, Miskolc és Felsőzsolca összeér”.
A zsolcaiak azonban nem kérnek Miskolcból ilyen áron. Illés Zoltán korábban a Demokratának elmondta, kezdeményezi a nagyvízi mederben lévő bevásárlóközpontok lebontását, s a jövőben megakadályozzák az ilyen építkezéseket. Azoknak a kereskedelmi és ipari létesítményeknek, amelyek a nagyvízi mederben tartózkodnak, biztosítást kell majd fizetniük, hogy a károkat ne a lakosság és az állam fizesse meg.
Az új idők szele Miskolcot még nem érintette meg, a város honlapján most is ajánlják a befektetők számára a Keleti Kapuban található 30 hektáros területet. Felsőzsolca önkormányzata viszont vizsgálatot követel. Ha valóban feljelentik Káli Sándort, az árvízi védekezés a bíróságon folytatódhat.
Magyar Demokrata