Ezúton tájékoztatom Önöket a Miskolcon az utcára folyó szennylé fejleményeiről.
-A hivatali kötelezettség elmulasztásáról.
-Miskolc MJV Polgármesteri Hivatalának Építési és Környezetvédelmi Osztálya egyetlenegy esetben sem folytattak le semmilyen vizsgálatot 2010 03.25.-ig a Bábonyibércen.
– A helyi ügyészség törvényességi felügyeletének szakága az ellenőrzés során valótlan megállapítást tett.
– Ezen közokirat alapján megállapítható hogy az ügyészségi vizsgálat valótlanságokat állít és ebből kifolyólag ellenőrzési ütemtervet sem tudtak készíteni az adatbázis alapján.
– Szabálysértési Csoport évente átlagba 3-4 szabálysértési ügyet vizsgált, mely 15 perc alatt teljesíthető.
Részletek:
2010.07. 12.-én kelt TK.1750/2010/2-I. számon kelt Dr Panyi Béla főügyészhelyettes
Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész tájékoztatása ellen panaszt nyújtottam be az alábbiak szerint: Beadványaimat átették BAZ Megyei Főügyészség büntetőjogi szakágához a szükséges intézkedések megtétele végett, mely nem történt meg. /Panaszomat megküldtem még a Központi Nyomozó Főügyészségnek és a Debreceni Fellebbviteli Főügyészségnek is./
Indoklásom az alábbi:
1./ Azt állítja Dr Panyi főügyészhelyettes Úr, hogy „ Az ügyészség törvényességi felügyeleti szakágának nem tartozik hatáskörébe sem a nyomozás elrendelése, sem pedig a vádemelés. Az említett intézkedések megtétele az ügyészség büntetőjogi szakágának tartozik hatáskörébe.”
Törvényességi felügyeleti eljárás keretében az ügyészség törvényességi felügyelet szakága amennyiben észleli a törvényességi kérelemmel összefüggésben, akár hivatali dolgozó által, akár más érintett 3.-ik személy által, hogy bűncselekmény elkövetése valósul meg, így a törvényességi felügyelet szakágának – mely ugyanúgy az ügyészség rendszer része, mint a büntetőjogi szakág – fel kell hívni a figyelmét a büntetőjogi szakágnak a bűncselekmény elkövetésére, és át kell az ügyet részben vagy egészben tenni, azzal együtt, hogy a törvényességi felügyelet eljárást lefolytatta és akár eredményre vezetett, vagy nem vezetett.
Ennek az ügymenetnek a törvényességi alapja 1. a 2004. évi XXIX törvény 141§ (5), mely kimondja, hogy, ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell. 2. Büntetőeljárásról szóló 170§,171§ alapján, hatóság tagja köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövetője is ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.
A hivatali kötelezettség elmulasztása a fent nevezett törvények alapján valósult meg.
Magát a bűncselekmény tényét Dr Baloghné Dr Csergő Márta városi ügyész a TK 2821/2009/7-I ikt. Sz. közokiratában az alábbi módon tárja elő: „21/2009. (VI.30) számú önkormányzati rendelet előírásainak megsértése miatt a szabálysértési eljárás kezdeményezésére került sor”
Ezzel Dr Baloghné Dr Csergő Márta városi ügyész elismerte, hogy a Miskolc MJV jegyzője rendelkezik a hulladékkezelés rendjére vonatkozó hatályos rendeletekkel. Ezzel megvalósították az ott lakók a 281/A§ hulladék elhelyez rendje elleni bűncselekményt, mivel a hatóság által nem engedélyezett helyen helyezték el a folyékony hulladékukat.
10 ingatlan vonatkozásában megállapította, hogy az ott lakók nem minősülnek kibocsájtónak. Ezt követően panasszal éltem dr Panyi Béla Főügyészhelyettes Úr felé, aki megállapította TK 598/2010/1-I ikt számú levelében, hogy a 10 ingatlan használói /is/ kibocsájtónak minősülnek.
Dr Baloghné Dr Csergő Márta miskolci ügyész ennek hatására sem indította el ezen 10 ingatlan használói ellen a hulladék elhelyezés rendje elleni bűncselekmény nyomozását. / sőt még kilátásba helyezte, ellenem mint közérdekű bejelentő ellen, hogy a tényeket rögzítő bead-ványaimat, melyet a köz érdekében. tettem, válaszadás nélkül fogja irattárba helyezni./
Ezt az ügyészség még megerősítette a TK.1304/2010/3-I.ikt. sz. levelében: „A helyszíni vizsgálat következtében megállapítást nyert, hogy több ingatlan szennyvízelhelyezése nem megoldott, az ingatlanról a szennyvíz az utcára, járdára folyik”
„ A helyszíni szemle megállapításai szerint, a megfelelő műszaki védelem nélkül „elhelyezett” szennyvíz és emberi ürülék a talaj, a felszíni valamint a felszín alatti vizek szennyezését okozhatja, illetve közvetett módon az emberi egészséget is veszélyeztetheti, mivel fertőzést okozhat”
1/2. A Miskolc Pacsírta út 58. sz ingatlan esetében is hasonló helyzetet jeleztem az ügyészség felé. Dr Baloghné dr Csergő Márta ebben az esetben is megállapította a 281/A§ alapján a hulladék elhelyezés rendje elleni bűncselekményt a TK.472/2010/11. ikt levelében az alábbiak szerint: „ ellenőrzés utcára történő szennyvízkifolyást is megállapított”
2./ A Miskolc Városi Ügyészség törvényességi felügyelet szakága ellenőrizte Miskolc MJV Polgármesteri Hivatalának Építési és Környezetvédelmi Osztályán, hogy a hatóság hogyan és miként látta, illetőleg látja el a jogszabályokban előírt ellenőrzési kötelezettségét a Bábonyibérc- Újtelep környékén tapasztalható jogszabálysértő állapotok felszámolása, illetőleg megszüntetése érdekében.
TK.2821/2009/7-I. ikt. Sz. levelükben már megállapították, hogy 2010. év Március 25. napjáig egyetlenegy esetben sem folytattak le semmilyen vizsgálatot.
/Szabálysértési Csoport 2005. évben 11 ügyben 2006 évben 1 ügyben, 2007 évben 3 ügyben, 2008 évben 0. ügyben, 2009 évben 9 ügyben voltak szabálysértési ügyek. Valamennyi esetben kizárólag a közterület felügyelői, illetőleg mezőőri szolgálattól érkezett a feljelentés a szabálysértési hatóság felé/
Építési és Környezetvédelmi O. 2010. év Március 25.-től 3 esetben folytatott vizsgálatot 10 esetben hulladékgazdálkodási bírság került kiszabásra.
Továbbá az én bejelentéseimet követően megtartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján 12 ingatlan esetében tettek feljelentést Környezetkárosítás és hulladék elhelyezés rendje elleni bűncselekmény miatt a Miskolci Rendőrkapitányságon.
A helyi ügyészség törvényességi felügyeletének szakága az ellenőrzés során azt a valótlan megállapítást tette, hogy az érintett hatóság beszerezte az ivóvíz-szolgáltató MIVIZ Kft-től az adatbázisokat, amelyek az ellenőrzésekhez szükségesek az áldatlan állapotok felszámolása érdekében.
Ezt követően én is megkértem a Környezetvédelmi Osztálytól az adatbázist. Közérdekű adatkérésem jogi alapja: 213/2001 korm. Rendelet és 2000 évi XLIII hulladékgazdálkodási törvény 59§, 4§, 15§, mely előírja, hogy folyékony hulladékot az arra kijelölt hulladékkezelőnek át kell adni és a hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetni hulladékkezeléssel kapcsolatban.
Csizmadia János osztályvezető ÉK:11121-16/2010 ikt. Sz. levélben 2010 Július. 07. napján azt a választ adta, hogy: „osztályunk adatokkal nem rendelkezik a szennyvíz-csatornázottság illetve ingatlanok szippantatása /vízzáró gyűjtők megléte/ kapcsán.
Ezen közokirat alapján megállapítható hogy az ügyészségi vizsgálat valótlanságokat állít és ebből kifolyólag ellenőrzési ütemtervet sem tudtak készíteni az adatbázis alapján.
Ezen bizonyítékok és tények alapján érthetetlen dr Panyi Béla Főügyészhelyettes Úr azon megállapítása, hogy „ Álláspontom szerint megállapítható, hogy az érintett hatóságok a hatáskörükbe tartozó lehetséges és szükséges intézkedéseket megteszik a térségben uralkodó áldatlan állapotok mielőbbi hathatós felszámolása érdekében.”
Törvényességi Felügyeleti eljárásoknál nem győződtek meg róla, hogy eredményre vezetette a törvényességi eljárás vagy sem. Az állapotok ugyanúgy fennállnak. Ezt a helyszínen bármikor meg tudom mutatni. Tehát a hivatal a hivatali kötelezettségeit nem teljesítette. Ezt az állítást alátámasztja, hogy az ügyészség is ezt az álláspontot a fent már részletezett TK.1304/2010/3-I.ikt. közokiratban igazolja. Amennyiben az ügyészség a törvényes kötelezettségüknek eleget tett volna ezek az állapotok nem állnának fenn sem a Bábonyibércen sem Miskolc más területén sem.
Megjegyzés: Az RTL klub által megküldött felvétel kb 15 perc alatt készült el, melyben több szabálysértést, ill. bűncselekmény alapos gyanúját is feltárta. Ezért érthetetlen számunkra, hogy évente átlagba 3-4 szabálysértési ügyet vizsgáltak.
Az itt élők és a saját helyszíni tapasztalatok alapján /amelyet már az ügyészség is megerősített/, csak ezen a területen több ezer szabálysértés és bűncselekmény alapos gyanúja merül fel.
3./ Az 1 és 2 pontban bizonyított az állításom valós tartalma. Ezzel szemben Dr Martossy György ügyész szóvivő azt állította, hogy állításaim valótlanok.
Dr Martossy György főügyészségi osztályvezető ügyész sajtószóvivő álláspontom szerint
kimeríti a btk 179§ Rágalmazás bűncselekményt, mivel személyem ellen nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állított és híresztelt. Feljelentést ez ügyben külön már megtettem.
2010-07-18.
Szemes István