/

Az MSZP szerint a megyei főjegyző politikai okokból rajzolta át a miskolci választókörzeteket

. A főjegyző visszautasítja a vádakat, szerinte csak arra figyelt, hogy megszűntesse a választókerületek lakosságszám szerinti aránytalanságát.

Az MSZP szerint „újabb jobboldali politikai pofont kapott a demokrácia és a magyar önkormányzatiság”, miután a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főjegyző „minden szakmaiságot nélkülözően” átrajzolta Miskolc önkormányzati választókörzeti térképét; a főjegyző visszautasítja mindezt.

Az MSZP miskolci szervezetének szerdai közleménye szerint a választókörzetek határait korábban a közigazgatásban jártas szakemberek a jegyző jóváhagyásával úgy határozták meg, hogy a város történelmi és szerves egységei – például a nagyobb lakótelepek – egységes választási és egyben érdekképviseleti körzeteket alkossanak. Állításuk szerint az azonos körzetben élőknek azonosak a napi ügyeik, megoldandó feladataik és problémáik is, így érdekképviseletük is így látható el a leghatékonyabban.

Az MSZP szerint Miskolc baloldali önkormányzati képviselői megdöbbentek, amikor a törvényességi jóváhagyásra átküldött körzethatárokat a megyei főjegyző „az ésszerű elfogadás” helyett, „valószínűleg politikai nyomásra” átrajzolta.

Ezt a „választási trükköt” a szocialisták nem hagyják szó nélkül, és az összes törvényi lehetőséget megragadják a helyzet tisztázásáért és a körzethatárok változatlanságáért – szögezték le.

Kovács János megyei főjegyző viszont közleményében azt írta: Miskolc jegyzőjének határozata ellen határidőben négy kifogást nyújtottak be. Jogorvoslatot a választókerületek kialakításának arányossága ügyében lehet kérni. A főjegyző hatásköre, hogy a területi választási iroda vezetőjeként a kifogásokat elbírálja, és a felülvizsgálat után megváltoztatta a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a miskolci jegyzőnek a határozatát.

A főjegyző leszögezte: kizárólag törvényben előírt hatáskörét gyakorolta, azon semmilyen értelemben nem lépett túl. Eljárására a jogorvoslati kérelmek alapján került sor, hatásköre gyakorlása során senki nem utasíthatta és nem is utasította. Hozzátette: „döntésem motivációja a választókerület kialakításának lakosságszám szerinti aránytalansága, egyéb szempontokat a törvény előírásai szerint nem vizsgálhatok, és nem is vizsgáltam”.
Az utolsó pillanat után módosították

Az Országos Választási Bizottság szerdán tárgyalt erről a kérdésről, miután Miskolc jegyzője, Mihalecz Péter a testülethez fordult. A helyi választási iroda vezetője, az OVB előtt elmondta: a választási eljárási törvény szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen, valamint figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra. Ugyanakkor a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását úgy kell megállapítani, hogy egy szavazókörre 600, legfeljebb 1.200 választópolgár jusson.

A miskolci jegyző július 12-én hozott határozatot, amelyet a megyei főjegyző július 16-án változtatott meg. Egy nappal korábban, július 15-én azonban Sólyom László köztársasági elnök október 3-ára kitűzte a választást. A választási eljárási törvény szerint pedig a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát megváltoztatni.

Az elsőfokú döntés megváltoztatása nyomán Miskolc 160 szavazóköréből 16 esetében nem lehet betartani a 600-1.200 választóra vonatkozó előírást, van például olyan, ahol 30 és van olyan, ahol 1.926 választó van.

Az OVB megállapította, hogy nincs hatásköre a választókerületek kialakítására vonatkozó kérdésekben, és a területi választásiiroda vezetőjének erre vonatkozó határozata ellen bírósághoz sem lehet fordulni. Abban állapodtak meg az OVB tagjai, hogy a gondot jelezni kell a jogalkotónak.