Mondjuk Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a fél karját biztos odaadná, ha neki is lehetne valami Avas szerű képződménye, ott a nagy semmi közepén, amit Debrecennek hívnak, földrajzilag. Nekünk van, nekik nincs, mi viszont láthatólag semmit nem bírunk vele kezdeni. Öt, tíz, harminc évente nekidurálják magukat a politikusok, hazudnak egy sort, aztán rohad minden, ahogy addig volt. A legutolsó nekibuzdulás vagy 3-4 éve volt, természetesen nem történt semmi, legfeljebb annyi, hogy cigányok és mindenféle lepukkant családok a zsidó temető magasságában elkezdték a Miskolcon, a polgári lét utolsó jelképének számító Avas elfoglalását. Felderítőik lassan közelednek a Kisavas felé, szervezett ellenállás eddig nem akadályozta előrenyomulásukat. Lépésről lépésre foglalják el a pincéket. Azért, hogy a polgárok se bízzák el magukat, érdemes megjegyezni, hogy a pince tulajdonosok szarnak a pincéikre, akik meg mégsem, az még rosszabb, mert elképesztő stílusban alázzák meg a történelmi védettségeket érdemlő borházaikat. Építészetileg. Izgalmas kérdés az is, hogy miközben a világon hatalmas borkultusz van, néhány kilométerre innen, Tokajban már az is felvetődött, hogy szabad csapatokba szerveződött helyi borbuzik visszafoglalják a Szlovákiához keveredett tokaji borvidéki részeket. Nem Trianon miatt, hanem azért, mert a határ túloldalán túl szar borokat pancsolnak. (Nem lenne egyszerűbb megvenni a az ottani földeket? A szerk.) Itt persze semmi nem történik. Illetve mégis. Miután egy bolond felgyújtotta a Deszka-templomot, és egyházi és mindenféle középiskolába járó kölykök graffitiket firkáltak a középkori templom oldalára, az önkormányzat is felébredt. Körbekerítette az Avasi-temetőt, amire az elmúlt 500 évben sem igény, sem szükség nem volt. Most pedig a választások közeledtével be is lehetett mutatni az egészet, learatni az esetleges szimpátia szavazatokat. Az ifjúság azonban nem érdeklődik a politika iránt. Az új kerítésen jól mutatnak a frissen készült rajzok, feliratok.
Hamarosan átadják az avasi templom és temető körül épülő kerítést. A több mint 46 millió forintba kerülő beruházás az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) keretein belül valósul meg, célja a műemlék és a sírkert védelme. A kerítés építéséhez kapcsolódik a területen egy másik közbiztonsági beruházás. A Papszer 2. szám alatt, s a jövőben 32 kamera is figyeli majd a történelmi Avast.
A keddi helyszíni bejáráson Rudolf Mihály építészmérnök elmondta: az avasi templom helyén először az 1200-as évek környékén épült templom, román stílusban.