A Csendes-óceánon és az Atlanti-óceánon lebegő veszélyes hulladéktakarók után az Indiai-óceán felszínén is felfedeztek egy műanyaghulladékokból álló „szeméttengert”. A szakemberek ráadásul egy új felfedezést is tettek a szemétfoltokkal kapcsolatban.

„Nem beszélhetünk összefüggő szemétszigetről. Ez csupán egy mítosz” – mondta Anna Cummins, az 5 Gyres Institute társalapítója, aki szerint a hulladékmező leginkább egy „műanyaglevesre”, vagy konfettire hasonlít. „Most már a harmadik olyan központi zónát találtuk meg, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a szemét nem egy helyre koncentrálódik, hanem a tengeráramlatok egész rendszerére kiterjed. A világ óceánjaink felszínét vékony műanyagleves borítja” – idézte a kutatót a Yahoo hírportálja.
A Cummins és férje, Marcus Eriksen által alapított kutatóintézet célja a világóceánok szennyezettségének tanulmányozása. A házaspár az Algalita Tengerkutató Alapítvánnyal és a Pangaea Explorations nevű non-profit tudományos szervezettel együttműködve küzd a tengerek védelméért. A csapat beszámolója szerint a nyugat-ausztráliai Perth városa és a Mauritius északnyugati részén lévő Port Louis között elterülő 3 ezer mérföldes tengerszakaszon gyűjtött 12 vízminta mindegyikében találtak műanyaghulladékot.

A mostani eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek során az Indiai-óceánból partra mosott hulladékokat találtak, valamint, azt, hogy hatalmas mennyiségű műanyagszemét kavarog az Északi-Csendes-óceán és az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszerében.
A tengeráramlatok az óceánok vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamatai. Az öt legnagyobb szubtrópusi áramlat az Északi-Csendes-óceánban, a Déli-Csendes-óceánban, az Észak-Atlanti-óceánban, a Dél-Atlanti-óceánban, és az Indiai-óceánban található.
Miután a műanyaghulladék bekerült az óceánba (akár a szennyvízcsatornákból, folyókból, vagy a partokról), végül valamelyik tengeráramlatban köt ki, hogy aztán az örvénylő szemétleves részévé váljon. Meglepő módon sokkal egyszerűbb lenne megtisztítani az óceánokat, ha összefüggő hulladékszigetekről lenne szó – magyarázta Eriksen.

A szakember véleménye szerint nem érdemes megpróbálni összegyűjteni a szemetet, ugyanis túlságosan szét van szóródva a felszínen. „A strandokon, vagy a part mentén állva, láthatod, ahogy közeledik feléd a műanyaghorda. De itt lép közbe a tengeráramlatok tisztító funkciója. Amire nekünk ügyelnünk kell, az az, hogy ne kerüljön több műanyagszemét az óceánba” – mondta.
Eriksen szerint az a legbiztosabb megoldás, ha összegyűjtjük a partra mosott szemetet, mielőtt az visszakerülne a vízbe és komoly egészségügyi problémákat okozna a halaknak, tengeri madaraknak, és egyéb vízi élőlényeknek, amelyek összetévesztik az apró szemét galacsinokat a táplálékukkal, vagy fennakadnak a kiselejtezett halászhálókon.