Szegedi Csanád: az államnak kötelessége támogatni a magyar rovásírás oktatását, terjesztését
A hun-magyar rovásírás többezer éves múltra tekinthet vissza, nem mellesleg az észak-európai rúna vagy rovásírás is rokonságot mutat e kultúrkincsünkkel. Őseink egyes helyeken még a 17-18. századig használták, végül azonban – miután a korabeli Habsburg hatalom üldözte és betiltotta, mint a rebellis magyarok egymás közti titkos üzenetváltási eszközét – gyakorlati alkalmazása megszűnt.
A rovásírás elmúlt 40+20 év kommunista-liberális fizikai és szellemi pusztítása folytán már-már teljesen feledésbe merült. Az újjáéledő, alulról szerveződő nemzeti érzelmű magyarság és néhány áldozatos írástudó nemzettársunk azonban szerencsénkre újra felelevenítette és terjeszteni kezdte.
A székely-magyar rovásírás napjainkra a kárpát-medencei magyarság összetartozásának is az egyik meghatározó jelképévé vált. Örvendetesen szaporodnak a rovásírás tanfolyamok és táborok is, mindez azonban nem elég.
Ahogy az írek feltámasztották az angol megszállók által csaknem teljesen kiszorított kelta-gael nyelvüket, ahogy számos még egészséges nemzeti öntudatú országban kiemelten kezelik őstörténetüket és kultúrkincseiket, úgy nekünk is kötelességünk ősi nemzeti örökségünket ápolni.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom azért fog dolgozni, hogy a székely-magyar rovás ABC és írás kötelező tananyag legyen iskoláinkban, európai parlamenti képviselőként pedig kezdeményezem, hogy a magyar állam anyagilag is támogassa, hogy a településnevek az útjelző táblákon rovásírással is feltüntetésre kerüljenek, és azt hogy a kormány pályázati úton adjon lehetőséget a rovásírásos emlékművek, emléktáblák felállítására.
Szegedi Csanád
Európai parlamenti képviselő (Jobbik)
Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke