Valószínűleg elég kevesen mondanák meg, hogy a hámor szó kalapácsot jelent – egyébként a német Hammer szóból magyarítva. A Miskolc fölött, a Garadna és Szinva patak összefolyásánál kialakult gyönyörű tó neve Hámori-tó. Nevét a vasfeldolgozó üzemekről kapta, és kialakulását is a vasiparnak köszönheti: Fazola Henrik, a magyar vaskohászat úttörője építtetett völgyzáró gátat, hogy aztán a vízzel műhelyeinek gépeit meghajtsa.
A kis tavat és festői szépségű völgyet állítólag Bethlen András gróf, akkori miniszter nevezte el 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére Lillafürednek. A hely fejlesztésének gondolata egy másik Bethlen, a miniszterelnök gróf Bethlen Istváné, aki a kormány számára tervezett ide reprezentatív vendégházat, a mai Palota szállót, amelyet Lux Kálmán műépítész, neoreneszánsz stílusban épített fel 1927 és 1930 között.
Ma Lillafüred Miskolchoz tartozik, a városból könnyűszerrel juthatunk ki a nagy erdők és magasba nyúló sziklák övezte völgybe. Autóval, busszal kevesebb mint félóra az út, de Diósgyőrből (ami szintén Miskolc része) az ország egyik legszebb keskenyvágányú vasútvonalán szintén csak félórányi utazás. A kisvasút a hegyoldalban elhalad a Szinva völgyében fekvő Hámor község mellett, majd egy viadukton és egy alagúton át fut be a Palota szálló melletti vasútállomásra, ahonnan egy újabb alagúton keresztül kapaszkodik fel Garadnáig. Érdemes a további félórás vasutazást is vállalni, mert az égbenyúló bükkfák között, mély völgyek mellett kanyargó pályáról festői látványt élvezhetünk.
Lillafüreden a virágrengeteggel díszített parkokon és a völgy fölé magasodó, Mátyás király vadászkastélyát idéző szállón kívül is számos látnivaló akad, elsősorban a föld alatti világ iránt érdeklődők számára. Egészen közel egymáshoz három barlangot is találhatunk. A szállodával szemközti hegyoldalban található a Szeleta-barlang, amelyben, az ott talált leletek tanúsága szerint 80-100 ezer évvel ezelőtt már emberek laktak. Az ősember pattintott kőeszközeit a miskolci Hermann Ottó Múzeumban és Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A másik – a barlangokban bővelkedő karsztvidéken is különlegesnek számító – barlangot a szálló alatti függőkerten keresztül közelíthetjük meg. Az Anna barlang, úgynevezett mésztufa barlang, amelyben a sokezer éves levelek és fűszálak lenyomatát őrzi a rajtuk kicsapódott mészkő. A környék legnagyobb látogatható barlangja, a Szent István barlang, amely pár száz méternyire a hely központjától, az országút mellett található. Ez a barlang igazi cseppkőbarlang, 350 méter hosszú járatai hatalmas föld alatti termeket kötnek össze, bennük sárgás, vöröses, barna, és fehér cseppköveket csodálhatunk meg. Könnyű megtalálni, mert a barlang bejáratához néhány évvel ezelőtt szép fogadóépületet emeltek.
Az Anna-barlang mellett láthatjuk az ország legmagasabb, 20 méterről lezúduló vízesését, amely elsősorban csapadékdús időkben mutat jól, száraz nyarakon inkább csak csordogál a sziklákon a víz.
A Szent István-barlangtól gyalogösvényen juthatunk az 1926-ban épített kálváriához és kápolnához, szemben pedig az Erzsébet sétányon, a Hermann Ottó emlékházban a Bükk hegység élővilágával ismerkedhetünk meg, ha pedig lesétálunk Felsőhámorba, egyedülálló kiállításon láthatjuk a hazai vaskohászat régi emlékeit. Ehhez kapcsolódhat egy kellemes kb. 4 kilométeres séta Lillafüredről Ómassára, ahol a Fazola Henrik által 1777-ben létesített őskohó található, amelyben előállított nyersvasat Hámorban dolgozták fel.
oreganeniked.hu