„Fontos nekünk” – Szemtől szemben a miskolciakkal

Dr. Kriza Ákos, a Fidesz–KDNP miskolci polgármesterjelöltje „Fontos nekünk”

elnevezéssel konzultációsorozatot indított el. Célja, hogy megismerje a miskolciak elképzeléseit, javaslatait Miskolc kívánatos fejlődési irányáról. A személyes beszélgetéseken alapuló konzultáció eredményei beépülnek majd a polgármesteri programba.

A Fidesz–KDNP képviselőjelöltjei Miskolc valamennyi választókörzetét bejártákaz elmúlt héten. A 20 jelölt és segítőik átlagban 500 lakásba, összesen 10 ezer lakásba jutottak el hétfő estig.

Reméljük, hogy a Fontos nekünk konzultációsorozat keretében minden miskolcihoz eljutunk. De ha mégsem, véleményüket elmondhatják választási irodánkban, a Széchenyi utca 103. alatt, vagy megírhatják a www.krizaakos.hu honlapon található elérhetőségekre.

Az elmúlt időszakban rengeteg problémával találkoztunk. Ezek: az ivóvízbázis védelmének kérdése, az árvíz problémája, a strandok hiánya, a főutca és a belváros leromlott állapota, a tömegközlekedés hiányosságai, a riasztó városi adósságállomány. De a legnagyobb probléma: a munkahelyek hiánya.

Néhány kérdés a Fontos nekünk sorozatban felmerült témákhoz:

I. MIÉRT KELL a városi kórháznak 1,7 milliárdos adóssággal küzdenie?

( A témáról beszél: Dr. Csiba Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Kórház igazgatója)

Miskolci egészségügyi intézményvezetők (dr. Kriza Ákos, dr. Kása Miklós és dr. Csiba Gábor) már korábban felhívták a közvélemény figyelmét arra, hogy a Miskolc városi kórházában pályázati pénzből felépített transzplantációs boxokat vernek szét. A Semmelweis Kórházat működtető MISEK Kft. ellen azóta felszámolási eljárást kezdeményezett az X-Centrum Kft., amely egyébként a piaci árnál magasabb áron dolgozott az intézménynek.

Az elmúlt 8 évben a szocialisták szabták meg Miskolcon is az egészségügyi intézmények működését szakmai és gazdasági szempontból egyaránt. Miért nem tudták nyereségesen működtetni az önkormányzati fenntartású miskolci Semmelweis Kórházat? A volumen korlátra való hivatkozásra hivatkozás gyenge érv, mert az csupán adminisztrációs problémát sejtet a háttérben.

Nincs helye az egymásra mutogatásnak. Vannak Miskolcon sikertelenül és sikeresen működő egészségügyi intézmények, ez utóbbiak példája megmutatja: a fekvőbeteg szakellátás is működtethető sikeresen.

Fontosnak tartjuk, hogy a város egészségügyi intézményhálózata végre az egészségügyben jártas, szakértő kezekbe kerüljön, vezetői szakértőkből és nem politikai kinevezettekből álljanak. A MISEK adósságállományát haladéktalanul rendezni kell, és meg kell akadályozni a további pazarló gazdálkodást. Minden orvosra, asszisztensre, beteghordóra, egészségügyi dolgozóra szükség van, mert csak az ő segítségükkel állítható helyre Miskolc egészségügyi ellátása.

II. MIÉRT KELL a fészekrakóktól már Diósgyőrben is félni?

(A témáról beszél: Novák Józsefné, a Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke)

A történelmi Diósgyőr területén is problémát jelentenek a fészekrakós „lakástulajdonosok”. Ott sem tartják be az alapvető együttélés szabályait, veszélyeztetik az egész lakóközösség tulajdonát. Tíz család eddig kb. 4 millió forintos adósságot halmozott fel a Váralja Lakásfenntartó Szövetkezetnél.

Miért nem segített a problémamegoldásban a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzati képviselő?

Az Árpád és a Kuruc utcákban 886 lakásból 10-ben laknak olyanok, akik képtelenek az együttélésre, a közösségi normák betartására. A Váralja Lakásszövetkezet többször kért segítséget a helyi önkormányzati képviselőtől és Miskolc polgármesterétől, de megoldást a mai napig nem sikerült találni.

Az egyik fészekrakó a lakása mellé önkormányzati bérlakást is kapott. A fészekrakós lakásba hasonló mentalitású rokonai költöztek be.

Felröppent az a hír is, hogy a diósgyőri rendőrőrsöt át akarják helyezni a Majláthra, ami ellen az itt élők teljes mértékben tiltakoznak. Sőt, azt szeretnék, ha a nagyobb biztonság érdekében éjszakai ügyelet is lenne, és rendőrök járőröznének Diósgyőr legkritikusabb pontjain.

Diósgyőrbe nem jutott sem a Városőrség, sem a Közterület Felügyelet alkalmazottaiból, de még térfigyelő kamerákból sem. Ha gyalogos járőrök, rendőrök járnák a környéket, megvédenék a játszótereket, a kialakított pihenőhelyeket a vandáloktól.

III. MIÉRT KELL biomassza erőművet építeni a Kiliáni-lakótelep mellett?

(A témáról beszél: Molnár Attila természetvédelmi mérnök)

Biomassza erőmű épülhet a Kilián-déli lakótelep közvetlen szomszédságában, ¾-ed részben magánberuházásban. A MIHŐ igazgatójának nyilatkozatából tudhatjuk: a tervezett erőmű a város fűtési energia szükségletének alig 3 %-át volna képes biztosítani.

Milyen árat kellene ezért a 3%-ért fizetni a lakosságnak?

1. – Azonnali környezeti hatások:
Légszennyezés – Miskolc földrajzi adottságokat figyelembe véve szinte minden
városrészt érint.
Zajszennyezés – Az erőmű zaja mellett a tüzelőanyagot a helyszínre
szállító járművek okozta környezetterhelés.
2. – Nagymértékben csökkenne a lakóingatlanok értéke az erőmű környezetében.
3. – Negatív hatás az egyébként sem erőteljes idegenforgalomra.

További kérdések

1. – Milyen forrásból szereznék be az erőmű működtetéséhez szükséges évi 4000 tonna faaprítékot? A bükki erdők kivágásából?
2. – Ha a város szempontjából valóban fontos lenne ez a beruházás, miért kell ebbe magántőkét bevonni?
3. – A döntés előkészítés folyamatából miért kellett mindeddig kihagyni a lakosságot?

IV. MIÉRT KELL a miskolciaknak az ország más városaiban munkát keresniük?