A Borsod megyei Szalonnán alig több mint ezren élnek. A legutóbbi – 2001-es – népszámláláskor a szalonnai lakosok 80 százaléka magyarnak, 20 százalékuk pedig romának vallotta magát. Azóta a cigány mellett már lengyel kisebbségi önkormányzat is működik a községben, idén viszont újabb nemzetiségek is felbukkantak.
Káló Gábor, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese azt mondta, hogy ő a ruszin kisebbségi önkormányzathoz fog tartozni, mivel a nagyanyja szülei Ukrajnából származtak és onnan vándoroltak be.
A község körjegyzője, Varga Vincéné elmondta: az októberi választás után a ruszin mellett, szlovén és román kisebbségi önkormányzat is alakulhat Szalonnán.
„A szlovén kisebbségi önkormányzati választói névjegyzékébe 30-an kérték felvételüket, a ruszin kisebbségi önkormányzat választói névjegyzékébe 37-en, a román kisebbségi önkormányzat választói névjegyzékébe 34-en kérték felvételüket, ebben az esetben is érvényes volt a jogszabályi előírás” – közölte a körjegyző.
A helyiek szerint azonban nem él ennyi kisebbség a faluban. A legtöbben attól tartanak, sokan csak azért vallják magukat egy-egy kisebbséghez tartozónak, hogy több állami támogatáshoz jussanak.