Kiborult a bili Miskolcon , legfelsőbb szinten is. Beindult az oda-vissza feljelentgetések korszaka. Miután élesbe fordult az önkormányzati választási harc, politikusékról hirtelen lehullott az eddigi álarc, és kiderült, hogy nagy tét esetén (már pedig – némelyek számára – az) nincs jó pofizás, áldemokratikus somolygás, és sutba vágják a Nyugaton évszázadok óta axiómának számító, „a közszereplőnek állnia kell az ütéseket” definíciót. Már nem csak láncaikat csörgetik fenyegetően, harapnak is. Mindenre, amiről azt gondolják, sérti territóriumuk szentségét, óljuk biztonságát. És a jól vezetett falka összezár.
Á, haragszik az elvtárs! – mondta az életében agyonajnározott, az egypártrendszertől tengernyi kitüntetést bezsebelő halála után viszont erősen megosztó személyiségű Hofi Géza. Egyik műsorában, amikor a művész egyik kijelentését vitató megyei nagykutya, (tanácselnök, vagy titkár) Tisztelt Uram megszólítású levéllel próbálta meg jobb – neki, tehát a pártnak tetsző – belátásra bírni Nem tudom mi a megszólítás mostanság szoci berkekben, de remélem nem a Szabadság, elvtársak, éljen Rákosi (Gerő, Kádár, Biszkú, Grósz, stb.) mint ahogy a politikai paletta másik oldalán sem a kitartás, éljen Szálasi a kötelező köszönési forma. A konszenzus, az egymást tiszteletben tartó nézőpontok kulturált ütköztetése, a személyeskedés mellőzése olyan mint a kóbor kutya vacsorája. Ritka. Persze, meglehetősen kellemetlen lehet, amikor némelyeket az is érdekel, hogy honnan származik a tálból kicsüngő óriási cupák, vagy miből tákolták össze a családi kennelt? Ezek után most mondja valaki, hogy a kutya sem olvassa a Hírnököt. Vicsorgó pitbullok, hosszú és sima szőrű tacskók, tajgai szánhúzók, vöröses szemű bernáthegyik, törpe és óriás schnauzerek, több apától származó keverékek. Acsarkodnak, vicsorognak, legszívesebben széttépnék a másikat. Remélhetően a sintérek figyelmét sem kerüli el semmi, mert a veszett ebek kiemelt veszélyt jelentenek a társadalomra. Be kell fogni, megpróbálni kigyógyítani, ám ha bebizonyosodik, hogy képtelenek a normális együttélésre, továbbá senki sem óhajtja befogadni őket, úgy a kötelező karantén után a jogszabályban rögzítettek szerint kell cselekedni. Egy injekció még nem a világ. Legfeljebb a vége. Ennek a kutya világnak.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.