Magyarország uniós csatlakozása nyomán nem csak a támogatásokból megvalósuló fejlesztések előnyeit tapasztalhatjuk meg, hanem egyúttal a visszaélések lehetőségének egy új formája is megnyílt. Ezen területhez kapcsolódó jogsértést tárt fel az APEH, mikor egy gazdasági láncolat vizsgálatának keretében egy borsod megyei vállalkozásnál ÁFA ellenőrzést végzett.

A vizsgálat alá vont adózó egy budapesti székhelyű nagykereskedő cégtől nagy teljesítményű nyomdaipari gépet vásárolt, melyet 1,5 hónap múlva a vételár duplájáért adott tovább egy ismerős vállalkozás részére. Az adóhatóság munkatársai tanúként hallgatták meg a vizsgált cég volt képviselőjét, aki előadta, hogy a kérdéses gépet Budapestről az ő székhelyére szállították le, melyen átalakítás, felújítás nem történt. A fővárosi cég írásbeli nyilatkozata alapján azonban az ellenőrzés megállapította, hogy az szöges ellentétben áll a vizsgált adózó által tett nyilatkozattal, mivel abban a leszállítás helyeként azon vállalkozás telephelyét jelölték meg, mely később dupla áron megvásárolta a nyomógépet. A színlelt ügylet leplezésére a két borsodi adóalany kötött egy bérleti szerződést, melyben a vizsgálat alá vont cég irodahelyiséget bérelt azon vállalkozás irodaházában, melynek a nyomógépet értékesítette. A szemfüles adóellenőrök figyelme a legkisebb részletekre is kiterjedt, így megállapították, hogy a bérleti szerződésen szereplő bélyegzőlenyomatot a bérbeadó fél a szerződés keltezésének időpontjában nem használhatta, ugyanis a cég azon bélyegzőlenyomata szerepelt a szeptemberi keltezésű szerződésen, mellyel csak a decemberi társasági formaváltást követően rendelkezhetett. Így bebizonyosodott, hogy a szerződést utólag, visszamenőleges dátummal kötötték.

Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy azért került dupla áron értékesítésre az eszköz, mert annak megvásárlására a végső vevő uniós támogatást vett igénybe, melynek mértéke 50%-os volt, így valójában ingyen jutott hozzá a géphez. Fentiek alapján a gazdasági esemény a valóságban nem a számlán szereplő felek között jött létre, a vizsgált vállalkozás beiktatására pedig azért volt szükség, hogy az uniós támogatás fedezze a gép vételárát.
A revízió a két vizsgált társaságnál a beszerzés áfáját, összesen 4 millió Ft-ot adóhiányként állapított meg, továbbá az adóhatóság a gazdasági visszaélés miatt büntetőfeljelentést is tett az ügyben.