Nem hozhat a beregi újjáépítéshez hasonló látványos változást a borsodi árvíz utáni helyreállítás , de ősz végére mindenkinek lehet tető a feje fölött. A károsultak tizenötféle típusház közül választhatnak, de a többség inkább lakást venne.
Augusztus 20-a után indul az államilag szervezett újjáépítés java része a nyár eleji nagy árvíz sújtotta településeken. A kormány döntése értelmében az elemi lakhatási feltételeket október 31-ig, vagyis a téli hideg beálltáig mindenki számára biztosítani kell, aki a katasztrófában elvesztette otthonát.
Valójában jelenleg is folyik a munka: sokan önerőből vagy a biztosító által fizetett kártérítésből hozzákezdtek a kisebb károk helyreállításához, az összedőlt vályogházak javát már elbontották, egy-két helyen vadonatúj épületeket is látni. A legtöbb kárt szenvedett település, a Miskolc melletti Felsőzsolca egy nagy építési területre hasonlít. Az állam főként azoknak segít, akik önerőből nem tudják újrakezdeni az életet.
Megint Bakondi
Az árvízi újjáépítés műfajában az első Orbán-kormány által 2001-ben levezényelt beregi helyreállítás az etalon, amihez viszonyítani érdemes. A felújítási programot ezúttal is Bakondi György kormánybiztos, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője irányítja, az árvízi típusházak terveit ismét a Makovecz Imre által létrehozott Kós Károly Egyesüléstől rendelték meg. Mégis több a különbség, mint a hasonlóság a két program között.
Az árvízben összedőlt vagy menthetetlenül megsérült magánházak újjáépítésére 3,1 milliárd forintot különített el a kormány. A keretösszeg több mint felét, 1,8 milliárdot Felsőzsolca kapja, mivel az érintett ingatlanok nagy többsége (319 házból 201 darab) a Miskolc melletti kisvárosban található. A többi településen jellemzően egy-két ház omlott össze, a munka itt olyan kis léptékű, hogy az önkormányzatok maguk is le tudják vezényelni az újjáépítést, nincs szükség központi irányításra, mint annak idején a Beregben.
Felsőzsolcát szoros közigazgatási felügyelet alá helyezték, de elképzelhető, hogy ebben az esetben szükség lesz állami beavatkozásra, mivel a helyi önkormányzat nehezen tud megbirkózni a feladattal. Felsőzsolca főleg botrányokkal szerepel a hírekben az árvíz óta. Fehér Attila polgármester minden tekintélyét elveszítette, egészségi gondokkal küszködik, és az októberi önkormányzati választásokon már nem jelölteti magát, mégis neki kellene megszerveznie az újjáépítést. A közhangulatot jól jellemzi, hogy két alkalommal csak a rendőrség tudta megvédeni a városvezetőt a feldühödött emberektől.
Márpedig a borsodi helyreállításban kulcsszerep jut az önkormányzatoknak. A támogatásra szorulók listáját a polgármesteri hivatalokban állítják össze, és ők határozzák meg a támogatások összegét is. Erről helyi rendeletet kell hozniuk, amelyhez központi mintát és útmutatót kaptak. Ezután támogatási szerződést kötnek a kedvezményezett magánszeméllyel, aki ingyenes típustervet kérhet a Kós Károly Egyesüléstől. Az építkezést gyorsított eljárásban, illetékmentesen engedélyezik.
Egy-egy károsultnak átlagosan kilencmillió forint jut, de a tényleges támogatási összeg ennél sokkal kevesebb és több is lehet. Az állam azért nem vállalkozott a támogatások szétosztására, mert az önkormányzatok jobban ismerik a helyi viszonyokat, és – ideális esetben – képesek kezelni a szociális feszültségeket. A módszerrel nem mindenki ért egyet, a Kós Károly Egyesülés például azt javasolta a kormánynak, térjen vissza a Beregnél alkalmazott központosított modellhez.
Az újjáépítés állásáról a leghasznosabb mutató a megalkotott helyi rendeletek száma. Az érintett 44 település közül 27 végezte el eddig a feladatot, köztük hosszas késlekedés után Felsőzsolca is.
Kecske és polgármester
A kormány komolyabb összetűzésbe egyedül Szikszó szocialista polgármesterével, Füzesséri Józseffel került, aki azt követeli, hogy a városkát ért teljes kárt, legalább négyszázmillió forintot térítsen meg az állam. Érvelése szerint a Vadász-patak állami tulajdon, ezért minden kárért a tulajdonos felelős, éppen úgy, mint akkor, ha egy elszabadult kecske lelegeli a szomszéd kertjét. Füzesséri egy tiltakozó akció keretében kecskét hozott Budapestre. A magánházakra szánt keretösszegből Szikszónak csak 36 millió forint jár négy összedőlt ház után-írja a hetivalasz.hu