Hol volt, hol nem volt, volt egyszer régen Encsen egy étterem. Minden barátom járt már ott, de a nevét egyik sem tudta. Valami Pizzaizé … valami sarok, ott van a sarkon… passz. Kábé ez volt a válasz, amikor azt kérdeztem, hogy ugyan mondják már meg miféle étterem az a híres encsi étterem.
Se a nevét, se a pontos helyét nem tudta senki, csak annyit mondtak, hogy úgyis megtalálom. Sajnos nem jutottam el oda, pedig nem lett volna rossz, illetve még nem késtem le semmiről: Anyukám mondta néven fut ma a bolt. Ez az étterem a Népszabadság TOP 50 magyar éttermi ranglistáján a 31. helyre futott be. Gratulálnunk kell!
A listán még egy étterem van fent: a Sárga Borház az 50. helyezett, a Borsodblog értesülései szerint ugyanaz a személy működteti, aki korábban a miskolci Blue Willy éttermet, mielőtt el nem adta. A Blue Willy ma már Via Piano néven fut – az új tulajdonossal. A Blue Willy már szerepelt a Népszabadság egy korábbi éttermi ranglistáján. Ezek szerint a Népszabadságnál imádják a srác főztjét, aki az éttermi neveket illetően vonzódik a színekhez. Csak piros lámpás házat ne nyisson…
Visszatérve az Anyukám mondta nevű helyre, hát… elég hülye neve van. De tetszik, mert nem egy átlagos név egy nem átlagos étteremnek. A híres encsi Pizza Sarok pizzasarok felkerült a magyar gasztronómia térképére. Aki ott járt, kivétel nélkül egyetért abban, hogy a megye legjobb étterme, így a napilap kritikusai nem lőttek mellé.
Az étterem honlapja szerint a séfek bejárták a fél világot, éltek és tevékenykedtek Taljánföldön és New Yorkban is, mielőtt végül Encsen váltották meg a világot. Ez jó: a tudást és a kultúrát hozták haza külföldről. Írnak a titokról is, hogy miért főznek olyan finoman, ebben egyszerű a képletük: jó ételt csak jó alapanyagból lehet készíteni.
Azért egy jó étteremhez ettől több kell: például jó pincérek, jó ételválaszték, tisztaság és rugalmas vendégközpontúság. A Sárga Borházban jártunk nemrég – ahol a bor és a pálinka egyébként évek óta kiváló – s ott az egyik itt említett feltételt illetően komoly kihívásokkal küzdöttek. De a Népszabadság mást tapasztalt. Szerencséjükre.