A Jobbik a „cigánykérdés” rövid távú megoldása érdekében úgynevezett közrendvédelmi telepekre zárná a közrendet veszélyeztető egyéneket, továbbá helyi, települési csendőrségeket és önfenntartó börtönöket hozna létre.

Szegedi Csanád, a párt EP-képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: pártja elsőként Miskolcon szeretne létrehozni egy minta közrendvédelmi telepet. A kettős kordonnal körbevett területen rendőri, illetve csendőri felügyelet mellett élhetnének az emberek, akik csak regisztrálva hagyhatják el az este 10 óra után kijárási tilalom alatt álló telepet.

Vona Gábor pártelnök azt emelte ki, hogy az elmúlt húsz évben csődöt mondott a cigányság integrációja, ezért a Jobbik szerint hosszú távon egyebek mellett a cigány gyerekek bentlakások iskolákban történő taníttatására van szükség. A Jobbik elnöke megjegyezte, hogy az esetek többségében a szegregáció lenne a leghatékonyabb nevelési módszer.
Célkeresztben a lyukóvölgyiek

Szegedi Csanád szerint a közrendvédelmi telepek célja a „bűnöző elemek eltávolítása, valamint az ott lakók integrációra kényszerítése”.

A politikus szerint a telepekre egyrészt a „helyi lakosságot terrorizáló”, illegális telek- és lakásfoglaló cigány családok kerülhetnek a Miskolc melletti Lyukóvölgyből

  , amihez a rendőrségnek elég lenne egy jegyzőkönyvet kiállítania a garázdálkodó személyekről.

Szegedi Csanád elmondása alapján szintén a Jobbik által kezdeményezett telepre kerülnének a miskolci Avasi lakótelepről, azon „cigány emberek, akik a saját családjukat, és a környezetükből 20-30 embert beköltöztettek másfél-, kétszobás lakásokba és az egész környéket rettegésben tartják”. A képviselő szerint az önkormányzat ebben az esetben kényszerkilakoltatással kezdeményezné a telepre szállítást.

A Jobbik elképzelései szerint a romáknak szánt telepekről való visszatérésről egy önkormányzat által létrehozott testület dönthetne, amennyiben az ott élők rendszeresen iskoláztatják gyermekeiket, illetve közmunkákban vesznek részt.

Az EP-képviselő megjegyezte továbbá, hogy a Jobbik „egyelőre országosan nem tudja megvalósítani a csendőrséget, de ahol lehetősége lesz önkormányzati szinten városi, települési csendőrséget hoz létre azért, hogy (…) Északkelet-Magyarországon visszaszoríthatóvá váljon a cigánybűnözés”.
Vörös, zöld és naracssárga struccok

Hozzátette: a fentiek mellett önfenntartó börtönök létrehozására is szükség van, mert jelenleg egy fogvatartott aránytalanul sok pénzbe, havonta 240-250 ezer forintjába kerül az államnak. Szegedi Csanád szerint aki ezen börtönök falai között nem teremti elő az ellátásához szükséges összeget, azt „puritánabb körülmények” közé helyezik.

Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „vörös, zöld és narancssárga struccokat lát, amint a homokba dugják a fejüket”, a magyar politikai elit ugyanis szerinte „mindenféle politikai korrektségből, vagy politikai számításból” nem akar szembesülni azzal, hogy Magyarország talán legsúlyosabb problémája a cigány-magyar együttélés kérdése.

A Jobbik elnöke arra szólította a többi pártot, hogy „nézzenek szembe a valósággal, végre legyen bennük kellő bátorság ahhoz, hogy kimondják azt, amit (…) a magyar társadalom 90 százaléka vasárnap a családi ebéd alatt dühében kimond, mégpedig azt, hogy Magyarországon a cigányság integrációja csődöt mondott”.
Eseti bizottságot állítanának fel

A politikus szerint „egészen más megoldásokra van szükség, ha nem akarunk polgárháborús helyzetet az országban”.

Kiemelte: a Jobbik egy parlamenti eseti bizottságra bízná a „diagnózis felállítását”, továbbá kezdeményezi, hogy Magyarország 2011-es EU-elnöksége alatt álljon ennek az ügynek az élére, és hozzon létre egy uniós testületet ennek az „egész Európát lázban tartó kérdésnek” a kezelésére.

Vona Gábor arra is kitért, hogy az „oktatási rendszer jelenleg képtelen szocializálni a cigány gyermekeket”, a kitörést ezért szerinte egy, már az általános iskolától alkalmazott bentlakásos rendszer szolgálhatja. A Jobbik szerint ez akár „fordított szocializációt” is eredményezhet, vagyis a „cigány kisgyermek” az iskolából hazatérve saját környezetének is továbbadhatja az akár egyházi fenntartású intézményekben tanult normákat.

Hozzátette: a Jobbik a szegregációt és az integrációt is az oktatás alkalmazható eszközeinek tartja.