A német kancellár szerint nem lehet tabutéma muzulmán vallású fiataloknak az átlagosnál magasabb hajlama erőszakcselekmények elkövetésére, amit a bűnügyi statisztika is alátámaszt.

A Bild am Sonntag című hetilapnak adott interjúban Angela Merkel leszögezte: az állam nem kapitulálhat

a migránsok által lakott lakónegyedekben elharapózott erőszak előtt. Egyúttal óva intett attól, hogy bárki is egy adott valláshoz kapcsolja az erőszakot. „Ez nem vezet sehová” – figyelmeztetett.

A migráns fiatalok egy részének erőszakra való hajlama „nagy probléma, s erről nyíltan lehet beszélni anélkül, hogy tápot adnánk az idegenellenesség gyanújának” – fogalmazott a kormányfő.

Egy júliusban megjelent sikerkönyv szerint, amelynek írója fiatalkorúak bíróságán dolgozott két évtizeden át, Berlin egyik kerületében, Neuköllnben a 21 évnél fiatalabb „nehéz bűnözők” csoportján belül 90 százalék a migránsok aránya. Ezen belül 45 százalékot képviselnek az arab és 34 százalékot a török fiatalok. „Nehéznek” a német rendőri statisztika szerint az egy éven belül legalább 30 bűncselekményt elkövetők számítanak.

A hetilap értesülése szerint Duisburg egyik törökök lakta negyedében, Marxlohban a rendőrök már több ízben kénytelenek voltak kapitulálni erőszakos fiatalkorúak bandái előtt. Ezt kommentálva Merkel leszögezte: Németországban nem létezhet egyetlen település vagy városnegyed, kerület sem, ahol a rendőrség nem képes érvényt szerezni a jognak.

A kancellár szerint fiatalok körében az erőszak sokszor annak a jele, hogy az illetők nem látnak perspektívát maguk előtt. Ezen pedig csak egy dolog segít: a tanulás. „Államunk sokféle lehetőséget kínál erre, ám a felelősség döntő része a szülőket terheli, s ezt sem az iskola, sem a társadalom nem vállalhatja át tőlük” – hangsúlyozta Merkel.

Az interjúban síkraszállt azért, hogy közhivatalokban – rendőrség, önkormányzatok ifjúsági ügyosztályai és hasonlók – minél több migrációs hátterű dolgozót alkalmazzanak. Ezek egyrészt jobban szót tudnak érteni a problémás bevándorlókkal, másrészt egyben ösztönző példát jelentenek nekik: tanulás, képzés révén ők is hasznos tagjai lehetnek a német társadalomnak.

Emlékezetes: Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány ellen 2009 januárjában, a bűnözési statisztika tényeinek – a német kancellárhoz mostani mondataihoz hasonló – közlése miatt vizsgálat indult, és elvezényelték szolgálati helyéről.

Pásztor egy 2009. január 30-i miskolci sajtótájékoztatón kijelentette: Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, a 2008 december – 2009 januári időszakban pedig valamennyi (ilyen típusú) „bűncselekmény elkövetője cigány származású volt”.

Az adott időszakban elkövetett rablások, betöréses lopások – összességében mintegy száz bűnügy – felderítésének részletei kapcsán a rendőrkapitány úgy fogalmazott, hogy Miskolcon nem a rablások száma nőtt, hanem az eldurvulás, a kegyetlenség a jellemző változás. A rablók a megtámadott sértetteket – amellett, hogy elvették értékeiket – általában bántalmazták. Előfordult, hogy bottal ütötték le az áldozatot, mert ellenállt támadóinak – tette hozzá.

Újságírói kérésére azt mondta: miskolci kapitányként nem tiszte cigánybűnözésről beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel.

Az elkövetők között 12-13 éves fiúk is akadtak, a legtöbbjük fiatal, tizen-, illetve huszonéves. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2008-ban ismertté vált bűncselekmények közel felét (46,4 százalékát) a miskolci rendőrkapitányság illetékességi területén követték el. A borsodi megyeszékhely kapitányságához egyébként 37 település tartozik, de a bűncselekmények 85 százalékát a nagyvárosban követték el – mondta Pásztor Albert.

Hozzátette: az adott időszakban több betöréses lopás és rablás elkövetőit sikerült elfogniuk a miskolci rendőröknek. Volt közöttük több rendbeli pincefeltörés, de van olyan elkövető (18 éves, büntetett előéletű), aki egyedül 14 panellakást fosztott ki.

A rendőrkapitány kitért a Miskolcon működő városőrség munkájára is. Véleménye szerint az avasi városrészben, ahol egyébként alacsony a bűncselekmények száma, a helyiek hangulata azért romlott, mert „nehezen alkalmazkodó emberek költöztek be a lakásokba”, akik nincsenek tekintettel környezetükre.

A sajtótájékoztató után Pásztor ellen vizsgálat indult, és elvezényelték szolgálati helyéről, majd az általános közfelháborodás miatt Bencze József országos rendőrkapitány – Draskovics Tibor rendészeti miniszter jóváhagyásával – egy nap múlva megszüntette az átvezénylést.

Draskovics az ügy kapcsán hangsúlyozta: senki nem beszélhet úgy, hogy abból bármelyik magyarországi nemzetiségre alaptalan áltanosítások következzenek. A miniszter szerint Miskolc rendőrkapitánya jól felkészült, sikeres, eredményes rendőri vezető, aki azonban ebben az ügyben hibázott, mert szavaiból olyan következtetéseket lehetett levonni, amelyeket reméli, Pásztor Albert sem gondolt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként egyetértett azzal, hogy vizsgálat indult a miskolci rendőrkapitány romákra vonatkozó kijelentése miatt, és tudomásul vette, hogy az országos rendőrfőkapitányt felügyelő miniszter elfogadta a vizsgálat eredményét, ugyanakkor kijelentette: magánemberként ezen a területen „jelentős érzékenységgel rendelkezik”.

Hangsúlyozta: kormányfőként védeni fogja az alkotmányos rendet, hogy ilyen esetben megvan az, akinek felelőssége lefolytatni a vizsgálatot, és felelőssége dönteni, őt pedig a végén tájékoztatják a végeredményről.

Hozzátette, véleménye szerint ha egyetlen olyan cigány ember is van, akire nem illik rá, ami elhangzott, akkor a kijelentés oktalanul és indokolatlanul megbánthat valakit. (Bár Pásztor konkrét bűnesetekről, nem pedig általában cigányokról beszélt, tehát fogalmilag kizárt olyan cigány ember, akit „oktalanul és indokolatlanul” megbánthatott volna – ha csak nem a a 2008 december – 2009 januári időszakban Miskolcon elkövetett rablások, betöréses lopások cigány származású elkövetőire gondolt az egykori miniszterelnök, mint megbántott személyekre.)

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta azt is, szeretné, ha a történtek után az maradna meg az emberekben, hogy a vizsgálat elmarasztalta a miskolci rendőrkapitányt, és nem az, hogy a helyén maradt. Akkori megfogalmazása szerint ez a kérdés nehéz és bonyolult dolog.

A kormányfő úgy látta, az a helyes, ha a bűnelkövetőket származásuk, vallásuk és kisebbségi helyzetük miatt nem minősítik, mert a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a magyar bűnüldözés a bűnön kívül bármi mást figyelembe vesz. Ezért kell nagyon pontosan fogalmazni – vélekedett.

Kitért arra, hogy a történetnek másik fele is van, amelyről nagyon nehéz politikailag korrektül beszélni. Vannak olyan helyek, ahol elmúlt években folyamatosan nőtt a konfliktusok száma, a falvakban sok a hétköznapi életet irritáló bűncselekmény, nő a feszültség, nem érzik biztonságban magukat az emberek – mondta. A kormányfő szerint akkori értékelése szerint: ma Magyarországon vita van abban, hogyan kell ezt a valóságos társadalmi konfliktust kezelni: a kormány által követett módon vagy indulattal és megfélemlítéssel.
Pásztor ugyanakkor kijelentette: elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és örül, hogy megértették: ő nem rasszista-írja a hetivalasz.hu