Lakásfelújítási program: 100 ezer lakás fűtéskorszerűsítése a cél

Lakásfelújítási program: 100 ezer lakás fűtéskorszerűsítése a cél

A kormány meghirdette azt a lakásfelújítási programot, amellyel 2011-ben 100 ezer, majd pár év múlva évente 150-200 ezer lakás korszerűsítése a cél. Ez a program nem csak a fűtési rendszerek korszerűsítését érinti, hanem a nyílászárók cseréjét és az épület utólagos hőszigetelését is. Jelenleg, a cikk írásakor a program részletei még nem ismeretesek, annyit a tervről viszont tudni lehet, hogy a programot EU-források átcsoportosításával,

az energia-megtakarítással felszabaduló szén-dioxid-kvóta értékesítésével, banki hitellel és a tulajdonosok illetve lakók önrészével tervezik finanszírozni.

A támogatási rendszer várhatóan 40-80 % energia-megtakarításhoz lesz kötve, ami megvalósíthatatlan lesz fűtésrekonstrukció nélkül. A fűtési rendszerek energia-hatékonyságának növelését érdemes több szemszögből, a hőtermelő (pl. kazán), fűtési hálózat (csővezetékek) és a hőleadók (pl. radiátorok) oldaláról is megvizsgálni.

A korszerűsítésre szoruló fűtések többségét hagyományos, köznyelvben „kéményes”-nek nevezett kazán fűti, melyek általában egyszerű, ki-be kapcsolásos szabályozóval és konstrukciójukból fakadóan magas égéstermék hőmérséklettel rendelkeznek. Ezek a berendezések a rossz hatásfokuk és magas fogyasztásuk mellett már sok esetben nem is alkalmasak megbízhatóan üzemelni egy olyan épületben, ahol az ajtókat-ablakokat jól, légtömören záró új nyílászárókra cserélik. Ennek oka, hogy a hagyományos kazánok abból a helyiségből veszik az égéshez szükséges levegőt, ahová felszerelték őket. Ha a lakást jól, légtömören leszigeteljük, akkor a kazán nehezebben kap levegőt, megnő annak a veszélye, hogy az égéstermék részben a lakásban maradjon. Ilyen esetben, érdemes a kazánt egy időjárásfüggő kondenzációs kazánra cserélni.

Az időjárásfüggő szabályozás a külső hőmérséklet függvényében állítja a kazán fűtési hőmérsékletét, ami nem csak a komfortot növeli, hanem a gázfogyasztást is csökkenti az optimális üzemeltetéssel. A kondenzációs technika pedig az égéstermékben lévő vízgőz hőjét képes hasznosítani. Ezeknél a kazánoknál a konstrukcióból adódik, hogy zárt égésterű üzemben működnek, ami nem azt jelenti, hogy nem kell hozzájuk kémény, hanem azt, hogy az égéshez szükséges levegőt kintről képesek szívni. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy hagyományos kazán kondenzációsra való cseréjekor a gázfogyasztás legalább 15-20%-kal csökken, extrém esetben elérheti a 40%-ot is. A kondenzációs kazánok ára az utóbbi időben drasztikusan zuhant, így a kazáncsere könnyen megtérülő beruházás lehet.

Zöld megoldások

Akik megújuló energiaforrásokban gondolkoznak, azoknak ma nagyon széles palettán van lehetőségük a műszaki megoldások között válogatni: hőszivattyúk, faelgázosítók, pellet tüzelésű kazánok, napkollektoros rendszerek között.

A hőszivattyúk elterjedése várható a jövőben, ami az egyre jobb technikáknak és az üzemeltetésükhöz köthető támogatási rendszernek (GeoTarifa) köszönhető. A hőszivattyúk elektromos áram segítségével a föld vagy a levegő hőenergiáját hasznosítva képes épületfűtésre. Működési elvük (leegyszerűsítve) megegyezik a hűtőszekrényével, ami a hűtött térből veszi ki a hőt és adja le a hűtőszekrény hátulján a hűtőbordákon. A hőszivattyú a föld vagy a levegő hőjét pumpálja be a fűtési hálózatba, ahol a fűtési rendszer lesz a „hűtőszekrény hátsó fűtőbordája”. A hőszivattyúkkal ma már az is megoldható, hogy ne legyen szükség mellé kiegészítő gázkazánra, teljes mértékben ki tudja szolgálni egy ház fűtési és melegvíz igényét. Alkalmazásán ott még inkább megtérülő, ahol a fűtésen kívül nyáron az épület hűtését is meg lehet vele oldani.

A fa tüzelésű kazánok ma reneszánszukat élik, az ukrán-orosz gázvita idején növekedett meg a kereslet irántuk és azóta is közkedveltek. Sokan építenek be gázkazánjuk mellé biztonsági tartaléknak belőlük. Folyamatos használathoz érdemes a hagyomásnyos fás kazán helyett faelgázosítót vagy pellet kazánt választani, mivel azok károsanyag-kibocsátása és hatásfokuk sokkal kedvezőbb. A faelgázosító kazánok kiválasztásánál érdemes arra odafigyelni, hogy a működésükhöz szükséges ventilátor az égésteret szívja (ezek a drágább kivitelek), mert szívott égéstér esetén a kazán megpakolásakor a füst és a vele járó szagok nem csapnak vissza. Faelgázosítóknál nagyon oda kell figyelni a fa nedvességtartalmára. Ha nem elég száraz fával tüzel az ember, akkor a kazán belseje könnyen lekátrányosodhat, amit nagyon nagy munka illetve büdös árán lehet csak a kazánból eltávolítani.

A pellet kazánok a fás kazánok felsőkategóriás berendezései, nagyon jó hatásokkal, kiváló szabályozhatósággal, megfelelő pellet minőség mellett alacsony karbantartási igénnyel. Lehetőség van arra is, hogy egy a kazántól nem messze lévő tárolóba az egész fűtési szezonra elegendő pelletet betárolják, és a kazán onnan az adagoló rendszerén keresztül az üzemanyag ellátását folyamatosan automatikusan megoldja, csak a kihamuzást kell bizonyos időközönként kézzel elvégezni.

A napkollektoros rendszerek minden típusú fűtési rendszer kiváló kiegészítői lehetnek melegvíz termelésre, medence fűtésre és fűtés rásegítésre. Az épületgépész kivitelezők és tervezők részére már rutin feladat ezen rendszerek megtervezése és kivitelezése. Itt arra érdemes odafigyelni, hogy a rendszer nehogy túlméretezett legyen (több kollektort telepítenek a kelleténél).

Egy fűtési rendszer korszerűsítéséhez minden esetben hozzá kellene, hogy tartozzon a csővezeték hálózat felülvizsgálata, optimalizálása, beszabályozása, a vezetékek megfelelő hőszigetelése. Ha egy meglévő fűtési rendszerben a radiátorok még nem rendelkeznek termosztatikus szelepekkel, érdemes minden radiátort ellátni vele. A termosztatikus radirátorszelepeknek nem csak komfort növelő hatásuk van, hanem a túlfűtés is elkerülhető velük, ami az energia megtakarításban játszik nagy szerepet.

Mint az előzőekből látszik, akár egy meglévő fűtési rendszer rekonstrukciója, akár egy új épület vagy lakás fűtésének optimális megoldása nem egyértelmű és egyszerű feladat. Érdemes minden esetben szakembert, épületgépész mérnököt igénybe venni a megfelelő berendezések kiválasztásához, a jól működő fűtési rendszer megtervezéséhez.