Magyarországon is egyre több híve van azoknak a légkollektoroknak, melyeket sörösdobozokból állítanak elő
A technikáról és kivitelezésről Oláh Attila, géplakatos, az egyik lelkes sörkollektor-tervező adott felvilágosítást emailben. Mint írja, a sörkollektor nem kifejezetten magyar találmány, de az, hogy ilyen fejlettségi szintre jutott, egyértelműen a magyar Sörkollektor oldalnak köszönhető.
Kifejtette, 2006-ban Szentgyörgyi Péter, egy kanadai internetes oldalon beszélgetett, ahol olvasta, hogy ott üdítős dobozokból készítettek légkollektorokat. Miután felkeltette érdeklődését, ő is készített egyet, és tapasztalatait különböző napenergiás fórumokon osztotta meg. Egy ilyen oldalon talált rá Horváth Zoltán tervezőmérnök, aki létrehozta a Sörkollektor oldalt, aminek már közel 2000 regisztrált tagja és havi 50-90 ezer látogatója van.
A hobbibarkács szakember elmondta, a kollektorok fejlesztése tapasztalati úton történt az elmúlt években, amelyhez sok mérnök, tanár és szakember tette hozzá tudását. „A kollektorról elmondható, hogy házilag, igényesen kivitelezett szerkezet, mint látványban és teljesítményben is meghaladja egy sok százezer forintos „gyári” kollektor képességeit. A Magyarországon épített kollektorok összfelülete már meghaladja a 3000 négyzetmétert, amely körülbelül 1000-1200 kollektort jelent az országban” – írja Oláh Attila.
Kifejtette, a napenergiás légkollektor előállítása azért csodálatos, mert hétköznapi, átlagjövedelmű embereknek is, milliós kiadások nélkül elérhető közelségbe hozza a környezetvédelmet, a spórolást, a technikát. „A kivitelezést általában mindenki saját igényei szerint, otthonában hajtja végre. A honlapunkra regisztrált tagok az oldalról összeszedik a tudásanyagot, melyeket a kész kollektorokat készítők publikáltak, illetve tematikus kategóriákba rendeztek. Ha valakinek bármiféle speciális kérdése van, azt felteszi az oldalon, és a régi rutinos építők pedig tanácsaikkal segítik az elkészítésben. Ennek azért is fontos a szerepe, mert nincs szinte két ugyanolyan ház, két ugyanolyan igény. Mindenki saját házára, igényeire, pénztárcájára szabva készíti el fűtési rendszerét.”
Oláh Attila szerint, az oldal ez irányú népszerűségét és rugalmasságát jelzi, hogy rengeteg külföldi tag is van, például Szerbiából, Szlovákiából és Amerikából. A kollektor készítéséhez szükséges szaktudással kapcsolatban hozzátette, „véleményem szerint különösebb szaktudást nem igényel elkészítése. Az oldalon található instrukciók segítségével, egy picit barkácsoló indíttatású ember biztos, hogy el tud készíteni egy kollektort.”
Szerinte, azt lehet mondani, hogy egy 3 négyzetméteres kollektor bekerülési költsége körülbelül 50 ezer, egy 2 négyzetméteresé körülbelül 35-40 ezer forint. Ez az összeg lényegesen csökkenthető azzal, ha valakinek vannak a ház körül felhasználható maradék anyagai, például bontott ablaküveg, régi ventilátor, maradék faanyag. „De ha valakinek mindent meg kell vennie, akkor is belefér a fenti összegbe. A kollektorok általában igényesen megválasztott anyagokból készülnek, élettartamuk várhatóan 10-20 év is lehet, mivel ezek az anyagok nem tudnak elromlani.”
A működési elvvel kapcsolatban kifejtette, az igen egyszerűen leírható. „A lakás levegőjét egy ventilátor segítségével befújjuk a kollektorba, ahol a feketére festett sörösdobozokból készített csöveken áramolva felmelegszik, és ezt a kollektor tetején összegyűjtve visszavezetjük a lakásba.” Kifejtette, így négyzetméterenként körülbelül, a napsütés intenzitásától függően, 500-800 watt energiát lehet kinyerni, csekély 20-40 watt befektetéssel, amelyet a ventilátor fogyaszt.
„A sörkollektorról elmondható, hogy 70-75 százalékos hatásfokkal működik, ami valljuk be, nagyon ritka. Főleg, ha tudjuk, hogy egy benzinmotor hatásfoka körülbelül 5 százalék, vagy egy sok százezer forintos kazáné 60-70 százalék. Magyarországon helyenként 1 négyzetméterre 1000-1200 watt napenergia érkezik, melyből ez a kollektor 75 százalékot hasznosít, és rögtön meleg levegő formájában le is közöl. Ez a légfűtés óriási előnye a vizet melegítő napkollektorokkal szemben, hogy nem kell tárolni a közeget – rengeteg veszteséggel üzemelő alkatrészen, mint csövek-radiátor -, hanem néhány másodperc múlva már meleg levegőnk is van belőle. Épp ezért csodálatos, mivel az egyszerűségével múlja felül a többi rendszert. Minél kevesebb az alkatrész, annál kevesebb a hibalehetőség és a beruházás.”
Azzal kapcsolatban, miért éppen sörösdobozt használnak, elmondta, elsődlegesen természetesen a környezetvédelem és újrahasznosítás miatt. „Ami talán ugyanilyen fontos, és sokak számára hihetetlen, hogy a sörösdoboz tulajdonságai erre a célra a legjobbak. 0.15 mm falvastagsága és alumínium anyaga kiváló hőközlő. A dobozok alját és tetejét kivágva, ezekből csöveket alakítunk ki, amelyek további előnyöket nyújtanak. A dobozok miatt zárt térben járatjuk a levegőt, ezáltal kicsi a vesztesége. A palást formája miatt nagyobb a hőfelvevő felület, mintha sík lenne, valamint az így kialakított csövek nagyon strapabíróak, igen nagy merevséggel rendelkeznek. Egy 2 négyzetméteres kollektorba megközelítőleg 150-180 dobozt használunk fel, ez kiviteltől függően változhat.”
Oláh Attila szerint, általánosságban el kell mondani, hogy 1 nm kollektor felület 10 nm helyiség fűtésrásegítését hivatott kiszolgálni, illetve átmeneti időszakban – szeptember-október és március – április – teljesen ki is váltja a fűtést. „Az általam elkészített első, akkor még 6nm-es rendszer megközelítőleg 20-25 százalékkal csökkentette a fűtésszámlámat Szeremlén, a 85 nm-es, egyszintes családi házamban. Azt hiszem, ez már elég indok a jelenlegi helyzetben egy kollektor elkészítésére, főleg, hogy az összköltségem 110 ezer forint volt. Számolásom szerint ennek már legalább a 75 százaléka egy szezon alatt megtérült. A gyári cégektől 750 ezer forint alatt még árajánlatot sem kaptam. Jelenleg bővítettem a rendszert, talán az egyik legnagyobb is az országban,13 nm őszfelületű, amelynek teljesítménye elérheti a 10 kW-ot.”
Hozzátette, elkészítése mellett szól még, hogy az ember saját kezével létrehoz egy gépet, ami nemcsak működik, hanem számtalan előnyét is élvezi. „Tartozik egy közösséghez, ami büszkeséggel tölti el. Emellett, akár mínusz 10 fokban is elmosolyodik, ha napsütést lát, mert tudja, hogy az ő gázórája aznap nem pörög, mert létrehozott egy szerkezetet, ami fűti a lakását.”