Görög és svéd tudósok a leletek alapján számítógépes modellt készítettek egy tizenegy éves athéni kislányról, aki az időszámításunk előtti V. században tífuszban hunyt el.
A Mirtisznek elkeresztelt kislány i.e. 430-banhalt meg. Földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett, egy tömegsírban találták, amelyben másfélszáz nő, férfi és gyerek társaságában aludta örök álmát – olvasható az Archaeology Daily News régészeti hírportálon .
Mint a kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használták.
„A koponya, az állkapcsok, a fogak mind a rendelkezésünkre állt” – emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megőrződtek még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni Mirtisz arcát. A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn.
mirtis
„A kutatás első része az ókori DNS-vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek az i.e. V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el” – magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (i.e. 495-429) neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt.
Mirtisz a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szembe a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek társaságában látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő rekonstruálása is.