Csütörtökön nyilvános ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága. A konferencia az idei szélsőséges időjárási események káros hatásait taglalta, alcíme – „Következtetések és feladatok a tudomány és a döntéshozók számára” – egy, a kormánynak benyújtott ajánlás formájában fog megvalósulni.
A rendezvényt megnyitó Pálinkás József, az MTA elnöke úgy fogalmazott, hogy a májusi és júniusi időjárás a klímaváltozás biztos jele. Mint mondta, a kongresszus célja, hogy elindítsa egy olyan hálózat létrehozását, amit használva könnyebben lehet megküzdeni a klímaváltozás hatásaival. A levezető elnök, Láng István akadémikus bejelentette, hogy a konferencia előadásai után egy szűkebb szakértői csoport október elejéig ajánlást készít a kormánynak a teendőkről. Ezt nyilvánossá teszik az akadémia honlapján, véleményeztetik, majd benyújtják a megfelelő testületnek.
Széttagolt szakmai irányítás
Az első előadó, Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a májusban és júniusban pusztító két ciklont részletezte. Mint mondta, átlagosan tízévente egyszer fordul elő térségünkben ilyen erős ciklon, idén viszont három héten belül kétszer is. A májusi, Zsófia nevű ciklon egyes területeken három nap alatt kétszáz milliméter csapadékot is okozott, pedig májusban a teljes havi átlagos csapadékmennyiség 60 milliméter körül szokott alakulni. Bozó szerint a középtávú előrejelzési modellrendszer kicsit alulbecsülte a ciklonokat. Az elnök a kommunikációs rendszer javítását szorgalmazta.
Az árvízvédelmi problémákról Vágás István, az MTA Hidrológiai Bizottságának elnöke beszélt. Szervezési problémákat említett, szerinte a vízkárok enyhítése a szakmai irányítás széttagoltsága miatt nem volt elég hatékony. „A töltésen ne parancsoljanak többen! Legyen a vízügyi szakszolgálat a kizárólagos irányító, a segítő szervezeteket is irányítsa ő” – fogalmazott. Végül megemlítette, hogy a közigazgatásnak nem szabadna engedélyeznie a hullámtérbe való építkezést.
Kikerülnek a jogszabályokból
A továbbiakban Tamás János, az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottságának elnöke és Mátyás Csaba, az MTA Erdészeti Bizottságának elnöke szólalt fel. Tamás a klímaváltozási adaptációhoz köthető támogatás fontosságát hangsúlyozta és úgy vélte, hogy kevés kutatási-fejlesztési eredmény kerül be szakszerűen a vízgazdálkodásba. Mátyás a Zsófia okozta károkat részletezte – a veszprémi erdőgazdaság például a teljes éves fakitermelésnek megfelelő kárt szenvedett faanyagban számolva –, majd kifejtette, hogy az erdészetben nem a nedvesedés, hanem az aszály okozza a nagyobb problémát. Márpedig egyre több aszályos nyár lesz, a becslések szerint 2051-2100 között 50-ből 24 ilyennek ígérkezik – erre fel kell készülnie a hosszú távlatokban gondolkodó ágazatnak.
Az esőzések okozta földcsuszamlások volt Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal főosztályvezető-helyettesének témája. Az előző öt évben évente 4-19 földcsuszamlás volt, de idén eddig 113. Az előadó kitért arra, hogy több támogatási forrás megszűnt, a településeket összekötő, illetve a zsáktelepüléseket bekötő utak javítására nincs lehetőség. „24 olyan zsákfalu van Magyarországon, amit egy földcsuszamlás elvág a külvilágtól, akár bizonyos közművektől is” – mondta. Oszvald szerint probléma, hogy a hivatal kikerült a jogszabályokból, a települések úgy készítenek településrendezési tervet, hogy a földtani hatóságot nem kell bevonniuk. A további előadók többsége is jogszabályi változtatásokat a szakhivatalok fokozottabb bevonását sürgette úgy a katasztrófavédelem, mint a közegészségügy területén.