A Jobbik a szociális segélyeket és a rendelkezésre állási támogatást előbb utalványon, később kártyán adná a rászorulóknak, a szociális bizottság szakértői keretéből cigányokról szóló tanulmányokat rendelnének. A párt a „cigánybűnözés” áldozatainak kiplakátolásával kamányol Miskolcon. Törvénymódosítást kezdeményez a Jobbik azért, hogy az önkormányzatok utalványozási rendszert hozhassanak létre a szociális segélyek és a rendelkezésre állási támogatás folyósítására. Sneider Tamás jobbikos képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javaslatuk alapján az utalványokat nem havonta, hanem hetente adnák át a rászorulóknak, mivel „rengeteg család nem tudja beosztani a pénzét egy hónapra előre”. A heti juttatással – folytatta – elejét lehetne venni annak, hogy ezeknél a családoknál „a kocsmai dorbélozás utáni éhkopp” hosszú ideig tartson. A politikus hozzátette: az utalványozási rendszert átmeneti megoldásnak tartja; a Jobbik távolabbi célja, hogy minden magyarországi segélyezett szociális kártyán kapja meg juttatásait, s azt a közművállalatok mellett kizárólag olyan üzletekben lehessen felhasználni, ahol a termékek legalább négyötöde magyar eredetű. Ez utóbbi feltétel a hazai gazdaság fellendítésének eszköze lehetne – mondta a jobbikos politikus, megjegyezve, hogy a szociális kártya rendszerét elképzelésük szerint az állam működtetné. Arra is kitért, hogy a szociális kártya országos alkalmazása az „uzsorabűnözés” felszámolását segíthetné.
Kérdésre válaszolva Sneider Tamás elmondta: a szociális bizottság szakértői keretéből támogatni kívánja olyan tanulmányok elkészítését, amelyek alapján pontos képet lehet kapni arról, hogy mekkora a cigányság létszáma, „kit tekintünk cigány embernek Magyarországon, hogyan viszonyulnak a többségi társadalomhoz (…), és hogy milyen a szociális helyzetük”. A „cigánybűnözés” kifejezéssel kapcsolatban Sneider Tamás kifejtette: ő nem túl érzékeny akkor, ha „magyarbűnözésről” beszélnek, és elfogadja például azt, hogy Magyarországon „a hackerek túlnyomó többsége bizony magyar származású, így ez egy tipikus magyarbűnözési kategória”, ugyanakkor – hangsúlyozta – léteznek olyan bűncselekmények, „amelyek nem a magyar etnikumra jellemzők”.
