Eddig több halálos áldozatot követelt az ajkai vörösiszap-tárolónál bekövetkezett gátszakadás. Miért kell egy ilyen méretű, ennyi emberáldozatot követelő, ekkora és ilyen hosszú távú környezeti kárt okozó katasztrófa ahhoz, hogy a kormány felébredjen? A Lehet Más a Politika követeli, hogy a kormány és az államtitkárság szintjére süllyesztett környezetvédelem vezetői azonnal tegyenek meg mindent az időzített bombákat jelentő dunántúli vörösiszap-tározók állapotának felmérésére, és dolgozzanak ki védelmi terveket az katasztrófák megelőzésére.

Azt hihetnénk, hogy a bauxitfeldolgozás melléktermékeként jelentkező zagy tárolása és esetleges másodlagos feldolgozásának megoldása, a tárolók rekultiválásának kérdése csak az előző, szocialista rendszer hagyatéka, de tudjuk, hogy az elmúlt 20 év kormányai sem tettek semmit a vörösiszap-probléma megoldásáért, miközben a veszélyes hulladék termelése folyamatos. A rekultivációs próbálkozásokra eddig legalább 10 milliárd forintot fizetett ki az állam, de ma sincs elfogadott, használható rekultivációs technológia.

Miközben egy magyar nagyvállalkozói kör – Tolnay Lajostól Gyurcsány Ferencig – kedvére mazsolázott a rendszerváltás előtti magyar alumíniumipar legéletképesebb létesítményeiből (általában igen nyomott árakon, az általuk átvállalt környezetvédelmi rehabilitáció fejében), a gyakorlatban szinte semmit nem tettek a kármentesítés érdekében. Ezért természetesen a mindenkori kormányok, illetve a környezetvédelmi szakhatóságok is felelősek: engedékeny magatartásukkal nagyban hozzájárultak a mostani katasztrófához, amely bármely tározónál, bármikor megismétlődhet a jövőben.

Az LMP azt követeli a szakállamtitkárságtól és annak felügyeletét gyakorló minisztertől, hogy azonnal kezdje meg a hasonló vörösiszap-tárolók állapotának felmérését, rendelje el a szakszerű katasztrófa-elhárítási tervek elkészítését, melynek költségét fizettesse meg a tulajdonosokkal.

A jelenlegi helyzetben pedig kötelezze a tulajdonosokat, hogy vegyenek részt az elhárításban.

Háttér:

A vörösiszap – a timföldgyártás mellékterméke – a legnagyobb tömegben keletkező veszélyes hulladék Magyarországon: az évente képződő mennyiséget 600-800 ezer tonnára, a felhalmozott hulladéktömeget legalább 25 millió tonnára becsülik (ami a keletkezés tempóját tekintve igen óvatos becslésnek tűnik). Almásfüzítőn mintegy 12 millió, Mosonmagyaróvárott 8 millió tonnányi zagy vár feldolgozásra – ezek a nagyobb depóniák, de a kisebbekből – mint amilyen a most megsérült ajkai is volt – minimum féltucatnyi van még az országban. Többségük műszaki védelem nélküli, föld- vagy agyaggátas, ideiglenes tárolásra készült, csak részben fedett szükségtározó. A vörösiszap erősen lúgos, nehézfém- és radioaktív anyag tartalmú, fokozottan veszélyes anyag, amely maró, irritáló és rákkeltő összetevőivel a bőrt, a szemet és a tüdőt is károsítja. A környezet- és egészségkárosodáshoz még csak baleset sem kell: a tárolókból a szél folyamatosan hordja a megszáradt iszap irritáló és sugárzó porát – erről például a mosonmagyaróváriak sokat tudnának beszélni.

Budapest, 2010. október 5.

Szilágyi László

országgyűlési képviselő