Két év, három évre felfüggesztett, börtönbüntetésre, 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint több mint 100 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Zala Megyei Bíróság Farkas Imrét, a Zalahús egykori tulajdonos-vezérigazgatóját . A csalás és a csődbűntett vádja alól felmentették. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek az egykori elnök-vezérigazgatót, de felmentette 185 rendbeli csalás és egy rendbeli csődbűntett vádja alól. Az ítélet az egykori cégvezető, korábban a Zalahús tulajdonában álló vendégház, valamint 98 millió forintos vagyon elkobzásáról is határozott. Az ítélethirdetés több mint öt órán át tartott.

A Zalahús elnök-vezérigazgatóját a bíróság egy vádpontban – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben – találta bűnösnek. A szintén a saját tulajdonában álló IMI-95 Kft. által lízingelt teherautókat ugyanis úgy adta bérbe a Zalahúsnak, hogy a húsipari cégtől csaknem kétszer annyi bérleti díjat kapott, s ezzel csaknem 136 millió forint kárt okozott.

A Zala Megyei Bíróság a vád fő tárgyát képező, mintegy kétszáz rendbeli csalás alól bűncselekmény hiányában mentette fel a korábbi cégvezetőt. Nem találta megalapozottnak a Zala Megyei Főügyészség vádját, amely szerint Farkas Imre éveken át úgy vezette a társaságot, hogy tisztában lett volna azzal, nem tud fizetni a beszállítóknak.

A több mint öt órás indoklásban a tanácsvezető bíró hosszan fejtegette, hogy azért nem történt csalás, mert a Zalahús elnök-vezérigazgatója mindvégig úgy vezette cégét, hogy az működőképes maradjon, befektetőket is keresett ennek érdekében, sőt a város javára még a tulajdonrészéről is le akart mondani. A 2003-tól kezdődő nehézségeket azonban főleg külső körülmények okozták, így például az áruházláncok és a hitelező bankok által diktált előnytlen feltételek, a megszűnt állami támogatások hiánya.

Farkas Imrét azzal is vádolták, hogy csődbűntettet követett volna el, de a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a cég csődje a tulajdonos csaknem 69 százalékos részvényhányadának eladása után következett be. A tulajdoni részt a Carnex-csoporthoz tartozó, lichtensteini bejegyzésű REN Kft. vásárolta meg 2005-ben, de a cég az ellene kezdeményezett felszámolás miatt nem fellebbezett és ezzel megpecsételte a Zalahús sorsát.

Az ítélethirdetés indokolása során a bíró felidézte a Zalahús 1950-ben indult történetét is. Az egykor húszfős kisvállalkozásból az 1970-es években már Nyugat-Európába is szállító nagyvállalat lett, s a rendszerváltás után privatizált, teljes egészében magyar tulajdonú társaság 2000-re mintegy ezer embert foglalkoztató, országosan is az egyik legnagyobb húsipari céggé nőtte ki magát.

A most 76 éves Farkas Imrét Zalaegerszeg önkormányzata 2004-ben díszpolgári címmel tüntette ki.

Bár nem volt tárgya a bírósági pernek, de a nyomozati iratok ismertetése során csütörtökön az is elhangzott, hogy a társaság 2005-ös csődbemenetele után az akkor még több milliárd forintra értékelt vagyonát töredék áron értékesítették.

Zalaegerszegi telephelyét öt éve még 2,5 milliárd forintra értékelték, majd 2007-ben – több más ingatlannal és ingósággal együtt – 864 millió forintért adták el. Fél évvel később a zalai megyeszékhelyen lévő cégközpontot már mintegy 10 millió euróért, azaz csaknem 2,5 milliárd forintért adták tovább egy, a területen azóta bevásárlóközpontot felépített társaságnak.

Farkas Imre és védője az ítélethirdetés után felmentésért vagy enyhítésért fellebbezett, míg az ügyész a részbeni felmentés miatt az ítélet megváltoztatását és egyben súlyosbítását indítványozta. Az egyelőre nem jogerős ügyben a Győri Ítélőtábla hoz majd döntést.