Eddig be nem azonosított, ismeretlen vírust sikerült izolálni
Ragályon, ebben az alig több, mint hétszáz fős Észak-borsodi
községben, ahol tíz százalék körül van a cigány lakosság aránya. Az
egyelőre, szerencsére csupán verbalitásban kimerülő tünetek a helyi
kisebbségi választások eredményének nyilvánosságra hozatala után
jelentkeztek, és érdekes módon, nem a többség, hanem a kisebbség
körében kapták el ezt a különös betegséget, melynek neve:
etnobiznisz. Tudni illik, a faluban két népesebb cigány család (és
rokonsága) él, és az egyik klán úgy tűnik, mostanra megelégelte, hogy
az – egyébként közmegelégedésre működő – másik csapat sokadszorra is
elvitte a pálmát. Szerintük az „örökös” kisebbségi győztes társaság
győzelmét azoknak a „gádzsóktól” jött voksoknak köszönhette, akiknek
– állításuk szerint – semmi közük a cigány etnikumhoz. Ennek
bizonyítása sem egyszerű, hiszen a hatályos jogszabályok alapján, ma
Magyarországon mindenki olyan etnikumhoz tartozónak számít,
amilyennek vallja magát. Ráadásul, a vereséget szenvedők elkövették
azt a súlyos hibát, hogy a fellebezés határának lejárta után jutott
eszükbe protestálni, így mind az önkormányzat, mind a területileg
illetékes választási bizottság sem tudott érdemben foglalkozni
problémájukkal. Ez azonban nem igen zavarta az érintetteket, akik
úgy határoztak, panaszukkal egyenesen a Köztársasági Elnökig mennek,
figyelmen kívül hagyva azt, hogy ezekben a hetekben, a vörösiszap
katasztrófa miatt, a Legfelsőbb közjogi méltóságnak bizonyára vannak
ettől fontosabb teendői is. Habár, elképzelhető, hogy a tragédiát
leginkább elszenvedő Kolontár község nevét keverték össze egy,
hazánkban igen elterjedt cigány családnévvel, és ez okozta a
félreértést.
név és cim a szerekesztőségben