A Befizetett Pubi Húsz év körüli nyápic srác, tizenhatnak látszik, lányos arc, unott mosoly. Csak személyi edző társaságában látni, apuci befizette, hogy kicsit megerősödjön. Az edzőnek folyamatosan beszélnie kell hozzá, buzdítással és tanácsokkal ellátni, a srác pedig mártír arckifejezéssel teper, amíg az edző ott áll. Ha az edző valamiért odébb megy, a srác leáll. Úgy érzi, erőfeszítés nélkül jár neki minden. Az ilyenek szokták megmérgezni az apjukat, mert unnak már várni az örökségre.
Apolló Inkognitóban
Középmagas, arányosan izmos férfi, bronzbarna bőr, a bicepszén nagy nonfiguratív tetoválás, férfias arc, rövid haj. Mindenkire mosolyog, kisfiús a mosolya, kivillan a hófehér fogsor. Csak vékony verejtékfilm jelenik meg rajta, amikor felemel kétszer annyit, mint bárki más. Nem hangoskodik, nem tolakodik, barátságos, rokonszenves, udvarias, segítőkész, karizmatikus. El tudom képzelni egy reklámfilmben, ahogy két ujjal laposra nyomja az üdítős dobozt, aztán gondosan bedobja a szelektív hulladékgyűjtőbe. Utálom. Egyetlen vigaszom, hogy öreg korában hülyén fest majd a ráncos bőrén a tetkó. De lehet, hogy ennek még akkor sem lesz ráncos a bőre.
A Mesterséges Nő
Valószínűleg laboratóriumban állították elő, a testének jelentős része műanyag. Szilikon ajak, szilikon mell, tetovált szemöldök, tetovált ajak, műköröm, műszempilla, talán műbőr is. Súlyokkal sohasem edz, lassú léptekkel mozog, nehogy valami meghúzódjon vagy elrepedjen. Ugyanolyan lassú, álmatag mozdulatokkal mocorog a kondigépeken is. Amikor kimegy, utánanézek, járás közben egy szinten marad a feje, mintha siklana. Elképzelem, ahogy otthon befekszik egy plexi-üvegszarkofágba, és kékesen villózó fények közepette robotkarok táplálják, szerelik, kalibrálják.
A Fallikus Triumfátor
Magas, harmincas férfi, gondosan szoláriumozott, aranybarna bőr, mézszínű haj, kis fülbevaló, 3 mm-es szőke borosta. Kissé fölszegett fejjel jár, olyan arckifejezéssel, mintha a nemiszervét talicskán tolnák előtte a szolgák. Mindenki ismeri, a lányok rebegő szemmel beszélnek vele, unottan fogadja a néma áhítatot. Edzeni keveset szokott, inkább fölhajt egy fehérjeturmixot, hosszasan beszélget a recepcióslányokkal. Szerintem így telik a napja. Ha itt végzett, átmegy a másik konditerembe, aztán a harmadikba, este pedig haza a tükör elé, hogy végre együtt lehessen azzal, akit igazán szeret.
A Költséges Játékszer
Eperszínű nadrágocska, eperszínű szoknyácska, eperszínű top, eperszínű edzőcipő és fitneszkesztyű, a kezében eperszínű ital. Aranybarna, makulátlan bőr, szimmetrikus arc, nagyon szép, de teljesen kifejezéstelen. Átnéz mindenkin, nem mosolyog. Egy gramm súlyfölösleg nincs rajta, de rendszeresen edz. Mint aki valami luxusbörtönben van kényszermunkán. Egyszer utána fordulok, mellettem egy srác megjegyzi: „Formában kell tartania magát, a *** vezérigazgatójának a barátnője.”
A Tudományos Teperő
Értelmiségi arc, szemüveg, gondosan kinyomtatott edzésterv, otthonról hozott tea, pulzusmérő óra, a szeme ide-oda jár a pulzusmérő és a gép kijelzője között, az egyiket kontrollálja a másikkal. Udvarias, mosolygós, nem lehet tudni, közben mit gondol. Lehet, hogy a többieket próbálja osztályozni. Gyanúsan szorgalmas. Ilyen a filmben a köztiszteletben álló gazdasági igazgató, akiről a végén kiderül, hogy ő volt a pedofil sorozatgyilkos.
Az Örökjáró Dumagép
Szerintem beteg. Pajzsmirigy-túlműködése lehet, vagy esetleg marketinges. Folyamatosan beszél, mindegy, hogy kihez, mindegy, hogy az illető milyen messze van tőle. Beszél a futógépen, beszél a kerékpáron, beszél a súlyzók alatt, beszél ivás közben. Egyszer megkérdeztem tőle, meddig van még a gépen, félóra múlva is beszélt hozzám. Az edzők kerülik. Nem akarok beszélni róla. Félek tőle.
A Főnök Lejött Edzeni
Hatvanas férfi, húsz kiló súlyfölösleg a pocakon, gondosan hullámokba rendezett, ápolt, ősz haj, markáns-joviális, kicsit megereszkedett arcvonások, magabiztos kis mosoly. Csak a kerékpáron látni, csak annyira teker, hogy ne izzadjon meg, közben ötpercenként hívják a mobilján, zsíros urambátyám-hangon ferikémezik, józsikámozik, kedélyesen utasít, istenem, muszáj az embernek egy kicsit kondiban tartania magát, hogy bírja ezt a felelősséget.
A Kapuzárás Előtti Úszógumi
Ötvenes, magas, izmos, kicsit ostoba, kicsit agresszív arcú férfi, a derekán úszógumit dédelget. Minden második mozdulatánál egy kicsit megsimogatja a hasát, hogy ott van-e még a hurka. Főleg hasizomra edz, minden látható eredmény nélkül. Szögletesek a mozdulatai, mintha mindig támadásra számítana valahonnan. A múltkor alig ismertem rá. Ugyanazt csinálta, de közben folyamatosan mosolygott, és kizárólag idétlen tánclépésekkel közlekedett. Azt hiszem, végre kerített egy huszonöt évvel fiatalabb nőt.
A Fanatikus
Karcsú, izmos nő, összeszorított szájjal, változatosan edz órákon át. Csak az a furcsa, hogy jókora pocakja van, terhes. Ahhoz képest roppant keményen edz, nem tudnám utána csinálni. Mikorra vagy kiírva, kérdezem. Mostanra, mondja, erre a hétre. Nagyot nyelek, nem szólok. Pár hét múlva újra látom, a pocakja sehol. Elbizonytalanodom, talán van egy ikertestvére? Mondd, nem te voltál a múltkor terhes, kérdem óvatosan. Rám mosolyog: De igen, kislány lett. És csinálja tovább. Milyen lehet ennek a házasélete, gondolom rémülten.
A Misztikus Zen Papnő
Többnyire a tükör előtt gyakorol, zárkózottan koncentráló arccal, lassú, érthetetlen mozdulatokkal. Néha kicsavarodott pózban végiggörget egy kis labdát magán. Órákon át csinálja. Azt hiszem, valami olyan könyvből tanulhatta, amelynek szürke borítóján egyetlen zöldessárga vonal húzódik végig, sok japán szó van benne, és valami Mester a szerzője. Hosszú ideje gyűjtöm a bátorságot, hogy megszólítsam és megkérdezzem, de nem merem megközelíteni. Titkos tudás birtokosa.