A nemzeti erőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós a mai nappal felmentette tisztségéből a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, Vass Lajost, valamint a gazdasági igazgatót, Szabó Attilát. A vezetők csütörtök délután kaptak értesítést felmentésükről, aznap este a főigazgatói irodában javában folyt az iratmegsemmisítés, a daráló hangját még Mozart muzsikája sem nyomta el. Az intézményt átvilágító bizottság eddig több mint 1,3 milliárd forint hiányt tárt fel az Operaháznál. A volt vezetők a jövő évi uniós elnökség ünnepségére kapott pénzt is elköltötték.

Csütörtök este Horváth Ádám miniszteri biztos fülét korábban nem hallott zaj ütötte meg az Operaház-főigazgató irodája előtt: a Figaro házassága előadásának első felvonása alatt is zúgott az iratmegsemmisítő. Vass Lajos meglepett titkárnői a szorgoskodásukat azzal magyarázták a miniszteri biztosnak, hogy főigazgatói utasítást kaptak az iratok megsemmisítésére − egyébként Vass Lajos titkárságán korábban nem volt iratdaráló. Horváth Ádám felszólította őket a távozásra, mire a két titkárnő az irodát több dobozzal hagyta el. A dobozok tartalmát azzal az indokkal nem mutatták meg, hogy a személyes holmijuk van benne, a jog szerint erre nem kötelesek.
Horváth Ádám lecseréltette a zárat, a főigazgatói irodát péntek délelőtt az intézményt átvilágító bizottság elnöke, Hardy F. Gábor ügyvéd és Meleghegyi Tamás József informatikai szakértő, bizottsági tag jelenlétében nyittatta fel. Az ajtón zárcsere történt! – ma délelőtt ez a gondnoksági üzenet várta Vass Lajos irodájánál a bizottsági tagokat, akiket odabent szinte egy beismerő vallomással felérő látvány fogadott: papírcsíkok a padlón mindenütt, egy ötvenliteres szemeteszsák, valamint az iratmegsemmisítő tartálya tele felszabdalt iratokkal. A volt főigazgató gesztusa történelmi epizódokat idézett: az 1956-os forradalom idején tömegesen égették el a párttagkönyveket, de a rendszerváltás idején is dívott az iratmegsemmisítés a hivatalokban, különösképp a Belügyminisztériumban.
Miután csütörtök délután Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás-miniszter személyesen közölte Vass Lajossal, hogy Szabó Attila gazdasági igazgatóval együtt felmenti a tisztségéből, feltehető, hogy itt most olyan iratokat semmisítettek meg, amelyeket az intézményt átvilágító, jogi, gazdasági és műszaki szakértőkből álló bizottságnak látnia kellett volna. Ám nem csupán emiatt várható feljelentés az intézmény most távozó vezetői ellen: az átvilágítók már több mint ötvenoldalas jelentést készítettek, a vizsgálat eddigi eredménye pedig nemcsak Vass Lajos és Szabó Attila felmentését, hanem a feljelentést is indokolhatja.
Az iratok nem megfelelő kezelése szinte apróságnak tűnik a többihez képest. Mint kiderült, október közepéig több mint 1,3 milliárdos hiányt halmozott fel a főigazgató és a gazdasági igazgató, egyebek között a jövő évi uniós elnökség ünnepségsorozatára kapott 90 millió forintot is elköltötték, míg szeptember elején az intézmény még mintegy 325 millió forinttal tartozott a magyar vendégművészek felé. A hiány legnagyobb része a kötelezettségvállalás állományából fakad: ez az összeg 781,8 millió forint. Ugyanakkor az Operaház működtetése 2007 nyara, a korábban miniszteri biztosként működő Vass Lajos főigazgató kinevezése óta nem a kultusztárca által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint történt, hanem főigazgatói utasításokkal „kormányozták” az intézményt, amelynek gazdálkodását egyszer sem fogadta el a fenntartó minisztérium, sőt azt elmarasztalta az Állami Számvevőszék is. Nem volt rendjén való az sem, hogy évi 120-130 millió forintért a Budapesti Operabarát Alapítvány épített és bontott díszleteket az Operaházban − alapítvány lévén ugyanis vállalkozói tevékenységet nem végezhetett volna.
Az alapítvány elnöke egyébként a havi 600 ezer forintért a most felmentett főigazgatónak tanácsokat adó Kóti Márton, az MSZP szolnoki szervezetének alelnöke, aki 2006-ban Vass Lajos szolnoki MSZP-s polgármester-jelöltsége idején a kampányfőnöke volt.
mno.hu