Biztos emlékeznek még az alap sztorira, ami annak idején bejárta az országos sajtót is. E szerint baráti összejövetelen, baráti vitává nemesült eszmecsere végső konklúziója gyanánt, perpillanat indulatvezérelt barátunk hirtelen mozdulatot tett.
Vagyis orrba nyomta a kellemetlen mindentudócska miskolci szocialista
országgyűlési képviselőt.
A független magyar bíróság 140 ezer forintos büntetéssel sújtotta a hibáját egyébként rögtön és a bíróság előtt is elismerő önbíráskodót.
Nem sokkal az eset után az a hír járta be az országos sajtót, hogy egy emberi mivoltából kivetkezett egyén összerugdosott egy szerencsétlen kutyát. Az ügy a független magyar bíróság elé került. A mindenképpen példa értékű ítélet szerint, az emberi mivoltából kivetkezett állatkínzót 400 ezer forintos büntetéssel sújtotta a magyar igazságszolgáltatás.
E két időben, térben és tartalmában is mindenképpen különböző jogeset azonban a már említett kellemetlen helyi szocialista mindentudócska fejében mégis összeállt.
Mondhatni szintetizálódott.
Oszt – állítólag – a legfőbb magyar vádhatóság legfontosabb
emberéhez fordult az ő panaszával: ki ér többet e honban?
Egy kutya, vagy egy kormánypárti képviselő?
Nagy valószínűséggel dilemmáját szignifikáns módon, egyáltalán nem en passant, talán így lehetett volna összefoglalni.
A fullasztó középszerűségnél – országos ügyek intézése közben – szeretett hazánkban, csak az ostobaság és a pökhendiség szokott szemrevalóbb lenni.