Nagyobb számban vannak jelen hazánkban a farkasok , mint ahogyan arra a szakemberek korábban következtettek, augusztusban ugyanis még arról érkeztek hírek, hogy egy farkas bóklászik a Bükk erdeiben.

A Heves Megyei Hírlap beszámolója szerint csütörtökön Egernek a hegységhez közelebb eső, felnémeti városrészében többen is arról tettek bejelentést, hogy farkast láttak a kora esti órákban a családi házak körül.

„A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment az úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése” – magyarázta a hevesi portálnak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park zoológusa.

Sérülése lehet az egyik oka, hogy a lakott területekre is bemerészkedett. Korábban az Origót Firmánszky Gábor, a Zempléni Tájvédelmi Körzet tájegységvezetője arról tájékoztatta, hogy elsősorban a sérült, illetve nem a normális viselkedési mintát követő példányok azok, melyek inkább rászorulnak a háziállatokra. A farkas az esetek többségében kerüli az embereket.

A faj hazai egyedszáma elsősorban attól függ, hogy a kárpáti régióban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában hogyan alakul a sorsuk. Itthon a XX. századra nagyrészt kiirtották őket, majd miután Oroszország irányából jelentősebb állomány jelent meg a Kárpátokban, idővel egy-két példány Magyarországon is feltűnt, de az élőhelyi adottságok miatt nagyobb egyedszámban és tartósan nem képesek megtelepedni.

Azt, hogy jelenleg hányan élhetnek hazánkban, a szakértők szerint nehéz megjósolni, elsősorban a nyomaikból, és esetleges pusztításaikból következtetnek tényleges számukra. Az Északi-középhegységben feltűnő példányok Szlovákiából érkeznek, vagy alkalmilag, vagy hosszabb időre. Az Aggteleki-karszt területén egy családról tudnak, mely hol a magyar, hol a szlovák oldalon bóklászik. Ezen kívül alkalmilag a Bükkben, a Mátrában és a Zempléniben is megjelenhetnek az ordasok. A hegység a faj elterjedési területének a peremvidéke.

Eger környékén a nyomok alapján az már biztosan elmondható, hogy többen is tizedelik a környék gazdáinak állatait. Leggyakrabban Bélapátfalva, Mikófalva és Szilvásvárad körül találkoznak a nyomaikkal. A Nemzeti Park munkatársai igyekeznek tájékoztatni a lakosságot is, megnyugtatva mindenkit, hogy az állatok nem veszélyesek az emberre, ettől függetlenül kerülni kell velük az érintkezést. Arra nyomatékosan felhívják a figyelmet, hogy étellel, hulladékkal senki ne szoktassa őket a lakott területek közelébe.

A farkasok első nyomait júniusban észlelték a természetvédők, október közepéig 116 esetet rögzítettek az erdészek. A vadállatok vonulásuk során előszeretettel használják a vasúti töltést, erre utal, hogy az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal sínjei között több ürüléket is találtak – olvasható a hevesi napilapban. A farkasok hazánkban fokozott védelem alatt állnak, eszmei értékük 250 ezer forint-írja a hetivalasz.hu