Még mindig lakhatatlan Devecser és Kolontár a múlt hónapban bekövetkezett ökokatasztrófa után. Az alábbi írást, amely összefoglalja a helyben élők aggályait és követeléseit, egy nyugdíjas devecseri pedagógus vetette papírra.

Bizonyára értesült a világsajtó is a 2010. október 4-én történt ajkai
vörösiszap-tározó átszakadásáról. Az alumíniumgyártás, a timföldelőállítás melléktermékeként keletkezett anyag, az erős lúgtartalmú vörösiszap (itt 13-as pH-jú volt) elöntötte a 800 lakosú Kolontárt, az 5000 lakosú Devecsert és befolyt Somlóvásárhely település 15 portájára is. Majd a gyilkos iszap 25-30 km sávban lefolyt a Torna-patak medrében és völgyében egészen Veszprémgalsáig. Az ökokatasztrófa következményeként 10 ember meghalt, 150 sebesültet kórházban ápoltak lúgmarta sebekkel. Ezen felül még legalább 150-200 ember megsérült a menekülésben vagy a mentési munkálatok következtében, akiket a háziorvosok láttak el, ill. saját maguk kezelték – a főként lábaikon keletkezett – sebeiket.

Ez a számszerű mérlege a külső sérüléseknek Kolontár, Devecser településeken. Az iszapömlés után 42 nappal, a felmérések szerint Kolontáron 35, Devecserben – a település családi házainak közel egynegyedét – 270 házat kell lebontani statikai okok, a házalap sérülése miatt. A családok elvesztették házaikat, legtöbb helyen az ingóságaikat, féltve őrzött famíliáris emlékeiket is.

Az iszapkatasztrófa azonban nemcsak direkt, hanem indirekt károsultakat is érinti, hiszen az épen maradt házaktól is 10, 50, 100, vagy éppen 500 méterre van a települést körülvevő vegyi anyag, a vörösiszap. S nem is mindenhonnan szándékoznak eltakarítani, pedig ott van a völgyekben, a réteken, a mezőgazdaságilag művelt földeken, beterített 1100 ha területet. S itt kell élni az egészségkárosító környezetben az embereknek. Nem lehet 24 órán át maszkban és védőszemüvegben lenni.

Sok ember szeme begyullad, esetleg véres nyálkát fúj az orrából, nehezebben
lélegzik a levegőben lévő káros anyagoktól. A hatóságoktól egy teljes hónap elteltével sem kapnak hivatalos mérési eredményeket, s csak késve, általában 2 nap késéssel kapják meg a mért eredményeket, még akkor is, ha az elérte a tájékoztatási vagy akár a riasztási határértéket. (Pl: nov. 2. és 3-án 114,0 ill. 105,0 mikrogram/köbméter volt, s más napokon is magas értéket mutatott).

Csak olyan semmitmondó mondatokat hallunk, hogy „a szálló por mennyisége nem éri el a tájékoztatási határértéket”. A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón a következőt mondta: „a devecseri levegő nem szennyezettebb, mint Budapest forgalmas utcáinak szennyezettsége.” Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. A térségben élő emberek, mivel Mal Zrt., ill. a régi timföldgyár, üveggyár, az ajkai kórház dolgozói is voltak, tudják, hogy évtizedekben az ólomüveg gyártás melléktermékét, a kórházi veszélyes hulladékokat is a „kitört” tározóba (is) hordták.

Még olyan információt is suttog a lakosság, hogy külföldről is befogadtak veszélyes hulladékot a tározóba. Mindezek mellett az érintett, veszélyeztetett lakosság a mai napig nem kapott felvilágosítást arról, hogy miféle anyagok vannak a vörösiszapban, ill. milyen károsodás elkerülésére kell figyelnie, és miként a veszélyeztett területen élőknek. A településen poszton lévő rendőrök, a kármentésben résztvevők, így a lakosság sem visel maszkot. Nincs megszervezve a napi min. 1 db, minőségben megfelelő (FFP3D) maszk kiosztása a lakosságnak. A jelenlegi kárelhárítási stratégia: elhallgatni, nem közölni az (igaz) információkat. Mindegy, hogy az ott élő emberek egészsége mennyire sérül. Az egészségkárosodás úgysem azonnal jelentkezik legtöbbször. Lelkük rajta!!!

E demokrácia és emberellenes magatartás ellen emeljük fel szavunkat és tájékoztatjuk a széles közvéleményt. Egyben követeljük a lakosság teljes kártalanítását, mind a direkt és indirekt károsultak esetében is, hogy mielőbb elhagyhassák az egészségre veszélyes zónát. Követeljük a 20 éve üzemeltető cég felelősségvállalását anyagi tekintetben a veszélynek kitett lakosság felé. Mindkét település élhetelen a laikus, józan ész szerint is. Isten legyen irgalmas a bűnösöknek, ha a vétlen lakosságot nem költöztetik el az elárasztott területről egészséges, élhető környezetbe. A kártalanítás a következő lépés lehetne csak.

Devecser városka lakossága.