Magyarországon első alkalommal telepítettek vizákat a Dunába idén októberben és novemberben. A kis halakat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásával Győr térségében a Szigetközben, illetve Budapesten a Vizafogónál, valamint Ercsinél bocsájtották útjukra. Az újratelepítésnél 100-100 darab jelölt kishalat engedtek a folyóba. Ez az első magyarországi kísérlet arra, hogy a halakat visszatelepítsék a faj korábbi élőhelyére és hogy vándorlási útjukat a Duna-menti horgászok segítségével nyomon lehessen követni.
A kísérlet sikerét bizonyítja, hogy november 15-én a Belgrádi Egyetem Biológiai Tanszéke jelezte: a Duna Vaskapu I. tározóban Tekija településnél a halászok egy jelölt vizát fogtak. Lemérték súlyát és hosszát, feljegyezték adatait, és a halászati felügyelőn keresztül továbbították az információkat. A hal 10 nap alatt több mint 650 kilométert tett meg. A halászok lefotózták, videofelvételt készítettek róla és visszaengedték, hogy folytatni tudja útját a Fekete tengerbe. A felnőtt halak 10-12 év múlva térhetnek majd vissza Magyarországra.
A tokfélék, és közülük is a legnagyobb faj, a viza egyik jelentős szaporodási helye a Szigetköz, Ercsi, illetve Gemenc térségének vizeiben volt. Az ikrából kikelt ivadék megkezdte vándorlását a Fekete tengerbe és ott vált ivaréretté, majd visszatért „szülőhelyére”. A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság 2009 decemberében elfogadta a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. A közös programok értelmében az emberi beavatkozások a jövőben nem akadályozhatják a tokfélék és más halak szabad vándorlását a Dunában és mellékvízfolyásaiban.
A tokfélék a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartoznak. A legtermetesebb faj, a viza némely példányának testhosszúsága elérte a 6 métert, tömege meghaladta az 1000 kilót.