alföldirobika elment románnak. Hm. Szerintem maradjon is ott. Nem azért, mert ezzel a küldeménnyel (alföldivel) szándékosan roncsolni szeretném román kultúrát …főleg a román színházművészet. .. hiszen a román színház világhírű (nem rég dolgoztam egy Oniga nevű román rendezővel… fél szavakból értettük egymást.) Nagy szégyen az itthoni, e szakmát gyakorló vitézekre nézve (akár rosszmagamat is beleértve), hogy a magyar színházművészet provinciális maradt. Nálunk alföldirobikák kerülhettek a Nemzeti Színház igazgatói székébe —erős politikai és apai hátszéllel. Ahogy korábban is az ilyen, a politikai —tehetségek (mert, a korrektség jegyében: alföldi tehetséges—csak eladta lelkét a sikervágy ördögének)…szóval korában is EZEK végezték el az ideológiai alapon megfogalmazott, magyarságot leépítő és tönkretenni igyekvő piszkos munkát, „a czélból.”, hogy… hogy biztosítva legyen egy Kossuth-díj, egyéb… Ezek a kis gyáva férgek tették tönkre a magyar színházat. Neveket kegyeleti okokból sem említek.( Major Tamás… bocs, kiszaladt a számon. De ki kéri ma számon, eme emberek módszerbéli követőit??, he??) Ezek a seggnyaló, politikailag jól helyezkedő karrieristák …- mégis mondok még egy nevet: hegedűsdégézák – vitték a magyar színházat a középszerűség takonymelegébe. A megúszósság csúszós lejtőjére.
Nyilván kitalálod Barátom, hogy mostani indulatom abból fakadt, hogy ez a faszi Erdély elcsatolásának évfordulójára helyezte volna a román „dicsőülés” megünneplését. Egy ülés keretében, ahol ott a konzul… Koccincsunk elvtársak!… medgyessy is ez tette.
Nem, nem a románokkal van itt baj. Hanem az itthoni „magyarokkal”. alföldivel, aki fennen hirdette: „Ha kell, zsidó leszek, ha kell, buzi leszek, csak a sikerem legyen töretlen.”
De ezzel a nyegle fráterrel, alföldivel amúgy személyes leszámolnivalóm is van. Egy régebbi dolog kapcsán. Ami azóta is visszaveti sorsomat. Nem fegyverrel számolunk el majdan, Isten őrizz.! Nem. Ő csak egy városi puhány. Ő nem Frenk, aki bár piszkosan játszott ama történetben (Volt egyszer egy vadnyugat), de mégis kemény csávó volt. Itt nincs ellenfelem, mert aki/akik tönkre akartak tenni, csupán nyegle buzerások. A fegyveres leszámolás pedig a western (volt egyszer) világa. És az indián hagyomány része. Ahogy ama cím múlt ideje mondja: Volt egyszer…
A halasi nevű emberrel is lesz még leszámolnivalóm. Akit – miután lejár az itteni igazgatói mandátuma – a hajánál fogva vezetem ki a Tiszai Pályaudvarra, magam mellett vezetem, mint a montenegrói paraszt a vásárra szánt kecskét – és felültetem az első, Pestre menő IC-re. És, ha nem lesz elég önfegyelmem (néha hajlamos vagyok elveszteni), akkor még azt a rég beigért turhát is az arcába köpöm. Ahogy Manojlovic köp az arcába ellenfelének, Kusturica, Undergound vímű filmjében. (Utalás a pár nappal ezelőtt írott Födi alatti mozgalom, című glosszámra.) Calvero