Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn , a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós, volt miniszterelnök, Pozsgay Imre, egykori államminiszter volt a vendége. A kérdező, beszélgető partner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be.

Nehezen indult

Németh Miklós emlékeztetett arra, hogy 1988 november végén lett miniszterelnök, de „nagyon rosszul érezte magát” abban a kormányban. Mint mondta: „minden erejével azon volt”, hogy néhány alkalmatlan embert eltávolíthasson, de kötötte a pártfegyelem. A minisztercseréhez az MSZMP legfőbb fórumait kellett volna előbb meggyőznie és a Hazafias Népfrontot is – mondta. Németh Miklós úgy fogalmazott, hogy hónapokon keresztül győzködte Grósz Károlyt, a párt első titkárát, mire végre megszületett az a levél – Grósz Károly és Huszár István, a népfront főtitkára írta alá -, amely szerint „lemondanak a miniszterek állítása és felmentése jogáról”.

A volt miniszterelnök ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, mert ettől kezdve már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart. „Bejött hét új ember a kormányba, s kifejezetten a szakmai rátermettséget tartottam döntő kritériumnak” – mondta Németh Miklós, megjegyezve: az új kormány már egymást segítő, egymást támogató „csapat volt”.

Kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat zongorázta le, hogy mikor és miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Megjegyezte: Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a „szűk csapatba.”
Államadósság

A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben valóságos csődhelyzetben volt az ország. Mint mondta: volt olyan helyzet, hogy felvetődött: „hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank (MNB)?”. Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba. Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes „dumálta tele” Kádár János fejét, és miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság.

„Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom” – emlékezett Németh Miklós, megjegyezve: pénz volt, van, meg lesz is mindig a piacon, a tőke létezik. A tervezett reformokat pedig leállították – tette hozzá. A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy Kádár körül „ott ültek a Raszputyinok”.

Németh Miklós hangsúlyozta azt is, hogy Grósz Károly kizárólagos érdeme az 1988. májusi puccs, azaz Kádár János félreállítása. „Azt csak Grósz tudta megcsinálni” – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy Kádár János nem szerette Gorbacsovot, a szovjet pártfőtitkárt, és Kádár „fékezett, behúzta a vitorlákat”, majd „le is épült szépen”. Kádár azt mondta, hogy „ez a Gorbacsov a rendszer sírját ássa meg” – idézte Németh Miklós az MSZMP egykori főtitkárát.
Papot hívott

A volt miniszterelnök elárul egy nagy titkot is, mert talán 20 év után már elmondhatja. Mariska néni (Kádár János felesége) felhívta, és azt mondta, hogy „a férjem papot akar” – fogalmazott a volt kormányfő. Ki is ment egy pap, és Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja – jegyezte meg.