2400 éves csontlevest fedeztek fel egy ókori főzőedényben Kínában, az északnyugati Senhszi tartomány fővárosában, Hsziánban.
A helyi régészeti intézet közleménye szerint ez az első hasonló felfedezés. A jelek szerint a levest csirke vagy egy apró bárány lábszárcsontjából, csigolyáiból és bordáiból főzték.
A bronz háromlábú edényben lévő leves zavaros, a tetején zöld színű morzsák láthatók, és a csontok is részben megzöldültek az évezredek alatt.
A leveses fazék mellett egy másik bronzedényt is felfedeztek, amelyben szintén folyadék, a feltételezések szerint alkoholos ital lehet.
A bronzedényekre egy, a Hadakozó fejedelemségek korából (Kr.e. 475-221) származó sírkamrában bukkantak. A régészek feltételezése szerint abban az időszakban az lehetett a szokás, hogy az elhunyt mellé levest és alkoholt helyeztek.
Az étel-ital annak köszönhetően maradt fenn, hogy a jól lezárt sírkamra igen száraz volt. A bronzedényeket ráadásul egy falmélyedésbe helyezték, amely sokkal szárazabb volt, mint a sírkamra padlója. A bronzedények tartalmát vegyelemzésnek vetik alá, hogy kiderítsék a leves és az ital összetételét.