Rövidlátók a magyar vállalatok, ha társadalmi szerepvállalásról van szó
A nagy hideg miatt háromszor annyi gázolaj fogy a Mikulásgyárban, mint
az
előző évben bármikor. Éppen ezért már hétfőre kimerülhetnek a tíz nap alatt
500 önkéntest foglalkoztató jótékonysági rendezvény készletei. Zsolnai
Endre, a Mikulásgyár főszervezője elmondta: már nyáron megkeresték a
legnagyobb hazai energiaszolgáltató cégeket, hogy támogassák a jótékonysági
rendezvényt, ám a legtöbb esetben válasz sem érkezett a multinacionális
vállalatoktól. De, ha kaptak is választ, többnyire azt közölték, hogy
marketing szempontból nem érdekes a jótékonysági akció. „Történt mindez
annak ellenére, hogy nem pénzt, hanem áramot és fűtöolajat kértünk a
legnagyobb hazai vállalatoktól. Sőt, most hogy fogytán vannak a készleteink,
felhívtuk a legnagyobb magyar olajipari céget, hogy vásároljunk náluk, de
még kedvezményt sem ajánlottak fel az árból”-mondta a Mikulágyár
tulajdonosa.
Zsolnai szerint: szégyen, hogy a magyar multinacionális cégek marketingért,
kommunikációért felelős döntéshozói érzéketlenek még az olyan jótékonysági
rendezvények iránt is, amelyek már Európában is nagy visszhangot váltanak ki.
Tavaly Lisszabonban Európa második legjobb jótékonysági rendezvényévé
választották a magyar karitatív akciót.
Ugyanakkor Zsolnai Endre kiemelte azt is, ha az energia szektorban nem is,
de máshol azért akadnak támogatóik. Főtámogató a magyarországi BNP Paribas
Csoport minden tagja, kiemelten a Magyar Cetelem Bank és a Ségécé
Magyarország, a legnagyobb Plaza-lánc üzemeltetője. A Magyar Postát a 6X6
Taxit a Digi TV-t a Prímagázt és a Citibankot is köszönet illeti a
felajánlott anyagi
segítségért. Ezek a cégek pénzügyi támogatás mellett, önkénteseket is
küldtek a Mikulásgyárba, hogy a Magyar Vöröskereszt szakembereivel
kiegészülve segítsék a jótékonysági akció munkáját.
A Mikulásgyár tulajdonosa mindezekhez hozáttette: kutatások szerint a
Magyarországon
működő vállalkozások több mint fele (54,2%) kiadást is rendel a vállalati
társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalomkörébe tartozó célok eléréséhez.
A 20 fő feletti hazai vállalkozások már évek óta 330 milliárd forintnál is
többet költenek ilyen célokra. Mindez jó hír, a baj csak az, hogy
a CSR-költés több mint háromnegyedét egyértelműen a belső célokra, azon
belül
is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra
fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától
messze lemaradva második a sorban, ezt követi az oktatási intézmények
támogatása (külső cél), a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi
állapotáról való gondoskodás-nyilatkozta a Mikulásgyár tulajdonosa, a GKI
Gazdaságkutató Zrt.-korábbi kutatásaira hivatkozva.
Ugyanakkor Zsolnai szerint a probléma az, hogy a költés mértékét sok esetben
az adóalap-csökkentés lehetősége határozza meg, nem pedig egy -egy probléma
társadalmi súlyossága. Ezt mutatják a GKI nyílvános, interneten olvasható
adatai is: A vállalkozások a teljes CSR-költésből már két évvel
ezelőtt is mintegy 67 milliárd forintot költöttek külső célokra, azaz
adományozásra; szociális,
oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport célokra. Ezzel
szemben belső CSR célokra a vállalkozások ennek csaknem négyszeresét, mintegy
253 milliárd forintot fordítottak. Zsolnai szerint: 2010 végére ezek az
összegek a válság miatt csökkentek, de sajnos az arányok nem változtak: a
hazai vállalatok döntéshozói meglehetősen rövidlátóan értelmezik a
társadalmi szerepvállalás fontosságát és nem látnak túl a céges érdekeken.