Rövidlátók a magyar vállalatok, ha társadalmi szerepvállalásról van szó

A nagy hideg miatt háromszor annyi gázolaj fogy a Mikulásgyárban, mint

az

előző évben bármikor. Éppen ezért már hétfőre kimerülhetnek a tíz nap alatt

500 önkéntest foglalkoztató jótékonysági rendezvény készletei. Zsolnai

Endre, a Mikulásgyár főszervezője elmondta: már nyáron megkeresték a

legnagyobb hazai energiaszolgáltató cégeket, hogy támogassák a jótékonysági

rendezvényt, ám a legtöbb esetben válasz sem érkezett a multinacionális

vállalatoktól. De, ha kaptak is választ, többnyire azt közölték, hogy

marketing szempontból nem érdekes a jótékonysági akció. „Történt mindez

annak ellenére, hogy nem pénzt, hanem áramot és fűtöolajat kértünk a

legnagyobb hazai vállalatoktól. Sőt, most hogy fogytán vannak a készleteink,

felhívtuk a legnagyobb magyar olajipari céget, hogy vásároljunk náluk, de

még kedvezményt sem ajánlottak fel az árból”-mondta a Mikulágyár

tulajdonosa.

Zsolnai szerint: szégyen, hogy a magyar multinacionális cégek marketingért,

kommunikációért felelős döntéshozói érzéketlenek még az olyan jótékonysági

rendezvények iránt is, amelyek már Európában is nagy visszhangot váltanak ki.

Tavaly Lisszabonban Európa második legjobb jótékonysági rendezvényévé

választották a magyar karitatív akciót.

Ugyanakkor Zsolnai Endre kiemelte azt is, ha az energia szektorban nem is,

de máshol azért akadnak támogatóik. Főtámogató a magyarországi BNP Paribas

Csoport minden tagja, kiemelten a Magyar Cetelem Bank és a Ségécé

Magyarország, a legnagyobb Plaza-lánc üzemeltetője. A Magyar Postát a 6X6

Taxit a Digi TV-t a Prímagázt és a Citibankot is köszönet illeti a

felajánlott anyagi

segítségért. Ezek a cégek pénzügyi támogatás mellett, önkénteseket is

küldtek a Mikulásgyárba, hogy a Magyar Vöröskereszt szakembereivel

kiegészülve segítsék a jótékonysági akció munkáját.

A Mikulásgyár tulajdonosa mindezekhez hozáttette: kutatások szerint a

Magyarországon

működő vállalkozások több mint fele (54,2%) kiadást is rendel a vállalati

társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalomkörébe tartozó célok eléréséhez.

A 20 fő feletti hazai vállalkozások már évek óta 330 milliárd forintnál is

többet költenek ilyen célokra. Mindez jó hír, a baj csak az, hogy

a CSR-költés több mint háromnegyedét egyértelműen a belső célokra, azon

belül

is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra

fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától

messze lemaradva második a sorban, ezt követi az oktatási intézmények

támogatása (külső cél), a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi

állapotáról való gondoskodás-nyilatkozta a Mikulásgyár tulajdonosa, a GKI

Gazdaságkutató Zrt.-korábbi kutatásaira hivatkozva.

Ugyanakkor Zsolnai szerint a probléma az, hogy a költés mértékét sok esetben

az adóalap-csökkentés lehetősége határozza meg, nem pedig egy -egy probléma

társadalmi súlyossága. Ezt mutatják a GKI nyílvános, interneten olvasható

adatai is: A vállalkozások a teljes CSR-költésből már két évvel

ezelőtt is mintegy 67 milliárd forintot költöttek külső célokra, azaz

adományozásra; szociális,

oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport célokra. Ezzel

szemben belső CSR célokra a vállalkozások ennek csaknem négyszeresét, mintegy

253 milliárd forintot fordítottak. Zsolnai szerint: 2010 végére ezek az

összegek a válság miatt csökkentek, de sajnos az arányok nem változtak: a

hazai vállalatok döntéshozói meglehetősen rövidlátóan értelmezik a

társadalmi szerepvállalás fontosságát és nem látnak túl a céges érdekeken.