„Legnagyobb részben minden alapot nélkülözőnek, rágalmazónak, helyenként fenyegetőnek” ítéli a helyi színi direktor az Északhírnökben róla megjelent írásokat. Arról semmit nem mond, hogy őt mikor és mivel rágalmazták helyenként fenyegetve: legnagyobb részben minden alapot nélkülözve. Ezért – hogy stílszerű legyek – némileg a ködöt szurkálva ismétlem kettő darab cikkem, kettő darab legfontosabb állítását.
E szerint továbbra is igaznak tartom, hogy helyi színházvezetőnk bort ivott és vizet prédikált. Mert igenis bornírt politikai céljainak megfelelően demonstrált és nem szakmai, netán citoyen érzületének, költői alkata hosszas megfontolásának engedett, midőn a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház új vezetőjének Besenczi Árpádnak a kinevezése ellen tiltakozván, lemondott a Vidéki Színházak igazgatói Egyesületének elnöki pozíciójáról. Hiszen például őt 1997-ben a szocialista parlamenti frakció Kulturális munkacsoportjának tagjaként, kormánypárti képviselőként, parlamenti szakbizottsági tagként, egyszer már megválasztották a politikai kultúra legnagyobb dicsőségére magyar színházvezetőnek. Ráadásul kényes ízlése az egykori szocialista kultúrpolitikusnak akkor sem működött, amikor mint egykori Zala megyei szocialista képviselőt, Besenczi Árpádhoz teljesen hasonlatos módon, a társulati többség ellenében választotta meg Miskolcon a baráti városházi többség színház igazgatónak.
Továbbra is fenntartom, hogy a miskolci színházi vezető a népszerű földönkívüli lényről elnevezett betéti társaság kültagjaként, megbízási szerződés alapján, a polgármesteri hivataltól művészeti tanácsadásért kapott havi negyedmillió nettót.
Az angol közszolgálati televízió egyik vezetője a brit adófizetők pénzéből fenntartott intézmény legfontosabb feladatának a függetlenségének megőrzését, a közérdek védelmét és a mindenkori elszámoltathatóságot tartotta.
Minden narcisztikus manír és sértődés nélkül.
(balázsi)