Segítené a kormány a rugalmas foglalkoztatás elterterjedését, így a közfoglalkoztatásban a támogatott munkavállalók többsége 4 órás munkaidőben dolgozna. Álláskeresési támogatásra 134,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A 2011. január elsején induló Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetendő bérpótló juttatásra jogosult 270 000 személyből körülbelül 200 ezret szeretne bevonni a kormány – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.

Az államtitkár elmondása szerint 15-20 000 embert 6-8 órában, 150 000 munkavállalót 4 órás munkában, mintegy 15 ezer embert pedig országos közmunkaprogramok keretében szeretnének foglalkoztatni. Czomba Sándor szerint segíteni kell a rugalmas foglalkoztatás elterjedését, mivel Magyarországon a munkavállalók csupán 4 százaléka dolgozik ilyen formában, miközben az uniós átlag 17-18 százalék.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt tervezik, hogy a közmunkaprogram keretében minden olyan nagy- vagy akár térségi szintű beruházásnál, ahol élőmunkaerőt lehet bevonni, szeretnének minél több embernek munkát adni. Jól haladnak a tárgyalások az állami nagyfoglalkoztatókkal is a közmunkaprogramokban való részvételről.

Tájékoztatása szerint a foglalkoztatás képzéssel is párosul, erre a közfoglalkoztatásra szánt 64 milliárd forinton felül 5 milliárd forint jut majd, ezt főként uniós pályázati forrásokból tervezik finanszírozni. Hosszabb távon tovább szeretnék bővíteni a közfoglalkoztatásban részt vevők körét, jövőre erről is lesznek további egyeztetések – fűzte hozzá Czomba Sándor.

Jelezte azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás augusztus elseje óta érvényben lévő szabályait jövőre tovább finomítják, és még tavasszal, az újabb szezon indulása előtt megvizsgálják az eddigi visszajelzések, kritikák alapján azt, hogy hogyan lehet még egyszerűbbé tenni a rendszert.

Az államtitkár a további feladatok között említette a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének kiterjesztését, egyben elmondta, hogy már folyik ennek előkészítése, és szavai szerint jövőre ebben is „komoly előrelépés várható”.

A Munkaerő-piaci Alapról elmondta: ebben jövőre 337,2 milliárd forint forrás lesz. Kifejtette: átalakították az alap kiadási és bevételi oldalát, amelynek célja az volt, hogy a közvetlenül nem a munkaerő-piacot szolgáló kiadási jogcímek kikerüljenek az alapból, mintegy „megtisztítsák” ezzel. Passzív ellátásra – álláskeresési járadékra, segélyre – 134,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a többi pénzt döntően az aktív programokra szánják – ismertette Czomba Sándor.

Czomba Sándor arról is beszélt, hogy a szakképzésben várhatóan a 2011/2012-es tanévben már bevezetik a német típusú duális, vagyis több gyakorlati órát tartalmazó rendszert, ha meglesz a jogszabályi háttere. Felnőttképzésre több 10 milliárd forint jut majd jövőre, elsősorban a munkahelyi hátterű, vagy munkahely-teremtéshez kapcsolódó felnőttképzést szeretnék támogatni.

A szakképzés duális modelljének működéséért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lesz a felelős. A duális képzésben három év lesz a szakképzés ideje, a cél pedig az, hogy a képzés gyakorlatorientálttá váljon, a tanulók piacképes tudást szerezzenek.

A soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az egyik legnagyobb feladat az EU2020 stratégia indítása lesz, és jelenleg foglalkoztatáspolitikai témákban négy-öt olyan dosszié van nyitva, amelyet vagy nekünk kell folytatni, vagy jó lenne lezárni. Kiemelten kezeli majd a magyar elnökség a „Youth on the move” című kezdeményezést, amely a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit javítja – mondta Czomba Sándor, aki szeretné, ha a soros elnökség idején a régiós foglalkoztatási különbségek kezelését is kiemelten tudnánk kezelni.