Az utóbbi években elsősorban a könnyített adminisztráció, az egyszerű cégalapítás, az alacsonyabb bérek és tb-járulékok, a 19 százalékos egységes adó, a nullaszázalékos osztalékadó miatt lehetett vonzó Szlovákia a magyar cégek számára.
2011-től változásra lehet számítani a szlovák adórendszerben: mind az egykulcsos, mind az osztalékadó várhatóan 20 százalékra nő, hívja fel a figyelmet az ITD pozsonyi irodája.
Az ügynökség szerint bár a bürokrácia a cégalapítás, adószámkiváltás, munkavállalás, tartózkodással kapcsolatos bejelentkezés területén viszonylag egyszerű, gyorsított eljárással működik a helyi önkormányzatok hatáskörében, egyes engedélyhez kötött termékek, szolgáltatások, bevizsgálások, minősítések ügyintézése bonyolult, hiteles szlovák fordítású mellékleteket igényel – írja a Napi Gazdaság.
Gondot okoz a nyelv
Vannak ugyanakkor joghézagok és tetten érhető a korrupció is, valamint fontos a szlovák nyelv ismerete. Sok esetben ugyanis nincs meg a közös harmadik nyelv, a pályázatokat esetenként rövid határidőkkel írják ki, de idegen nyelven nem adhatók be. Ugyanez okozhat gondot a hivatali ügyintézésnél is, nem elterjedt a német vagy angol nyelvű ügyintézés egyes intézmények és bankok kivételével.
Az ITD szerint perspektivikus terület lehet a köz- és közüzemi beszerzésekben való aktívabb részvétel mellett az autóipari és az elektrotechnikai ipari klaszterek közötti együttműködés kialakítása, illetve az eddig a kétoldalú forgalomban minimális részarányt képviselő szolgáltatáskereskedelem bővülése.
Lehet még fantázia a határ menti területeken a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakításában is – ennek csírái a hulladékkezelés és -hasznosítás, az energetika, a turizmus, valamint az infrastruktúra-kiépítés területén már jelentkeznek.
Jó üzlet a privatizáció
Ami a magánosítási lehetőségeket illeti, ilyenek jelenleg kisebb volumenben, elsősorban a feldolgozóipar területén jelentkeznek. A pozsonyi képviselet szerint a befektetők számára érdekes lehet a tartozás fejében az államhoz visszakerült üzemek újbóli privatizációja, valamint a lakás- és üzleti célú ingatlanok (Pozsony és környéke, Nyugat-Szlovákia), illetve a turisztikai ingatlanok (Magas-Tátra, Donovaly, Jasna, Ruzomberok, Velká Raca) vásárlása.
A potenciális invesztoroknak nem árt tudni, hogy a szlovák befektetésösztönzés elsődleges célterülete lesz a k+f, a szolgáltatáskereskedelem, különös tekintettel az idegenforgalomra, valamint a meglévő objektumok barnamezős beruházásként való hasznosítása. A befektetési támogatások szempontjából az ország középső és főleg a keleti területe élvez prioritást