Aláírta a december 21-én elfogadott médiatörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök, a jóváhagyott jogszabály azonban a hírek szerint várhatóan csak a hatályba lépése előtti napon, december 31-én jelenik meg a Magyar Közlönyben.

A közlönykiadó szerkesztőségébe megérkezett az aláírt jogszabály, ami várhatóan holnap jelenik meg – írja az Index, amely szerint az aláírt médiatörvényt ma kézbesítették a közlönykiadó szerkesztőségébe. A jogszabály több ezer oldalnyi egyéb jogszabállyal, zsákokban érkezett a szerkesztőségbe, az egyik munkatárs szerint az várhatóan holnap megjelenik a Magyar Közlönyben.

A lap szerkesztőségében ezt az [origo]-nak meg is erősítették, de azt mondták: több más, szintén a parlament utolsó ülésnapjain elfogadott törvényével együtt egyelőre még zajlik a szabályozás szövegének korrektúrázása, amivel várhatóan csak 31-re végeznek.

A média felgyorsított átalakítása

Az Országgyűlés december 21-én hajnalban fogadta el a médiatörvény tervezetét, ezzel befejezve azt a folyamatot, ami néhány hónappal ezelőtt a média- és hírközlési hatóság létrehozásával kezdődött, az ORTT helyére lépő Médiatanács, illetve a közmédiumok felügyeletét gyakorló közalapítvány felállításával folytatódott. Kövér László házelnök két nappal később szignózta a törvényt, Schmitt Pálnak pedig ezután öt napja volt, hogy döntsön, aláírja vagy sem a jogszabályt – a határidő december 28-án járt le.

A törvénytervezetethez a képviselők összesen 231 módosító javaslatot nyújtottak be, és még közvetlenül a végszavazás előtt is 22-ről döntöttek. Az elfogadott jogszabály egységesített szövege azóta sem jelent meg sehol, így arra sem az érintett államigazgatási szervezetek, sem a médiaszolgáltatók nem tudnak felkészülni – tette hozzá az Index.

Hazai és nemzetközi össztűz

A törvénnyel szemben számos kritika, észrevétel, aggodalom fogalmazódott meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, alkotmányellenes.

Januártól bárki feljelentheti a neki nem tetsző újságokat és orgánumokat a médiahatóság elnöke által kinevezett biztosnál, mindezt úgy, hogy adatai zárt kezelését kérheti. Tehát egy nevét nem vállaló bejelentő elindíttathat egy eljárást, amelyben a biztos az „érdeksérelemmel összefüggő” minden adatot elkérhet a kiadótól, még akkor is, ha az információ üzleti titoknak minősül.

Hatalmas bírságok, fehér címlapok

Az újság vezetői 15 napot kapnak az adatok átadására, igaz, a határozatot megtámadhatják a Fővárosi Bíróságon. Az ellenszegülő kiadókra akár 50 millió forintos bírság is kiszabható. A törvény értelmében több tíz-, esetenként százmilliós bírságokkal sújthatja a jogsértést elkövető orgánumokat, súlyos esetben törölheti a médiaszolgáltatókat a nyilvántartásból, vagy felmondhatja a velük kötött szerződést. A szakma szerint ez főleg a veszteséges online portálokra nézve lehet veszélyes.

A médiatörvény tervezete ellen több tiltakozóakciót is szerveztek. Fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra, míg a Hírszerző rendhagyó címlappal jelentkezett. A Facebookon is tiltakozás indult, amelynek során az online demonstrációban részt vevők profilképük üresre cserélésével tiltakoznak a törvénytervezet ellen. December 20-ára pedig demonstrációt szerveztek Budapesten, a Szabadság téren.