Rövid lesz a tél, csapadékos a nyár, és elmarad idén is a tartós kánikula, röviden így lehetne összefoglalni az idei évre szóló előrejelzést. Amióta világ a világ, az időjárás mindig foglalkoztatja az embereket.
Rendkívüli volt 2010-ben az időjárás, szokatlanul sok volt a csapadék. Több szakember is állította, ilyenre az elmúlt negyven évben nem volt még példa. Az átlagosnál hűvösebb volt nyár is, és a hideg, rövid ősz után az ember szívesen hallana arról, hogy 2011-ben minden más lesz.
Bár az időjósok többsége nem szívesen „lát” tíz napnál távolabbra, Dávid Mihály magánmeteorológus kivételt jelent ezen a területen, ő ugyanis közel 3 évtizede mindig elkészíti régiónként, az új évre szóló előrejelzését.
– Sajnos 2011-ben sem számíthatunk nagy változásra. Továbbra is sok csapadék várható, csupán 150 mm-el lesz kevesebb, mint tavaly volt. Ami azt jelenti, hogy az átlagosnál több esőre, hóra kell számítani. A számításaim szerint január 18-a, 20-a körül véget ér a hideg télies idő – bár addig még hó is lesz -, ezt követően 10 fok feletti melegre számíthatunk, a február is viszonylag enyhe lesz. Ugyanakkor az igazi tavasz még várat magára, hiszen március közepén egy nagyobb lehűlés várható. A nyár csapadékos lesz, főleg a június, július és augusztus, illetve majd a december. Június közepén lehet nagyobb meleg és bár lesznek harminc fokos, meleg időszakok is, tartós kánikula idén elmarad. Az utolsó tavaszi talajmenti fagy március végén, az első őszi talajmenti fagy pedig október 20-a körül érkezik.
Hogy az időjóslásból mennyi válik valóra, majd utólag kiderül. Tény, mi emberek, hajlamosak vagyunk azt gondolni, rendkívüli időszakot élünk meg, ha éppen az átlagosnál hidegebb, melegebb vagy csapadékosabb az időjárás.
Dr. Vörös Géza, növényvédelmi szakember évtizedek óta gyűjti az időjárási adatokat. Az elmúlt tizenkét évet vizsgálva voltak bőven csúcsok, pozitív és negatív értelemben is. Az eddigi leghidegebb tél 1987 januárjában volt, amikor többször is mínusz 23 fokot mértek és napközben sem volt melegebb mínusz 12 foknál. Ebben az évben nehezen tavaszodott. Nyáron viszont rekordot döntött a hőség.
Az egyik legszélsőségesebb telet viszont 1993-ban jegyezték fel, ekkor januárban egyik héten mínusz 18 fokot, míg másik héten plusz 15 fokot mértek. Tartós hideget, fagyos január után még fagyosabb februárt mínusz 18 fokokkal 1996-ban tapasztalhattunk. Voltak azonban meleg teleink is, legutóbb 2007-ben, amikor nem volt ritka a plusz 21 fok. Akadt amikor a szép idő után elfagytak a gyümölcsfák, mint hét évvel ezelőtt, amikor éppen azon a napon fagyott, amikor rügyeztek.
Németh Lajos, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa még az említetteknél is megdöbbentőbb ritkaságot említett: – Feljegyezték, hogy 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy márciusban az alma már dió nagyságúra nőtt, 1327-ben pedig pünkösd napján arattak, július 25-én kezdődött a szüret, 1902-ben pedig azt írták a szakemberek: megtévedt a természet, hazánk délre tolódott a térképen.
Szélsőséges telek régen is voltak
Ezeket a hőmérsékleteket mérték januárban
1987: – 23 fok. 1991: – 17 fok. 1995: + 15 fok. 1998: + 21 fok. 2001: + 18 fok. 2003: – 17 fok. 2007: + 18 fok.