Hallgatás övezi Schmitt Pál köztársasági elnök felfüggesztett szabadságvesztését. Az elnöki hivatalban titkolóznak az ügyről. Schmitt még egykori csapattársainak sem beszélt a történtekről.
Tanácstalanok a csapattársak
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Schmitt egykori válogatottbeli csapattársait is.
* Kamuti Jenő, a vívószövetség volt elnöke, korábbi sportoló azt mondta lapunknak: nem tudja, hogy milyen ügyről lehet szó. Elmondása szerint jó barátságban vannak Schmittel, de csak 1968, tehát az ítélet után lett szorosabb a kapcsolatuk, előtte nem sokat beszélgettek az edzőtáborokban.
* Kulcsár Győző, Schmitt olimpiai bajnok csapatának tagja sem tudott mit mondani. Ő már fiatalon is jó viszonyban volt a politikussal, de Schmitt az elmúlt évtizedek során egyszer sem említette az ítéletet és annak kiváltó okáról sem beszélt.
Nem reagálunk a feltett kérdésekre – ezt a választ kaptuk a Köztársasági Elnöki Hivataltól (KEH), amikor arról érdeklődtünk, hogy mit követett el Schmitt Pál 1964-ben. A jelenlegi köztársasági elnököt egy 1969 augusztusi állambiztonsági jelentés szerint – amelyben a vívószövetség sportolóiról jelentettek – 1964-ben négy hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt. Schmitt 22 éves volt az ítéletkor, egy évvel később, 1965-ben diplomázott a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A KEH azt sem árulja el, mivégre ez a nagy titkolózás egy közszereplő esetében.
*
Egy neve elhallgatását kérő történész lapunknak elmondta: ez az ítélet már régóta ismert volt szakmai berkekben, de sehol sem találni rá utalást az 1969-es jelentésen kívül. Azt, hogy miért ítélték el az államfőt, vélhetően nem fog kiderülni, legalábbis a feljegyzésekből biztosan nem, mert a levéltárakban nincs nyoma ennek. A jelentésről megkérdeztünk egy másik történészt is. Kenedi János a korábbi ügynökbizottság vezetője volt. – A bizottság nem vizsgálta ezeket a papírokat. Nehéz megmondani, hogy miért szabhatták ki a büntetést, de ez amúgy is jogi kérdés – mondta lapunknak Kenedi.
Mit csinált?
– A mai jogszabályok már nem ismerik a társadalmi tulajdon fogalmát. Akkoriban idetartozott az állam, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vagyona. Akkor alkalmazták ezt a jogszabályt, amikor az itt felsorolt szervezetek vagyontárgyait rongálták meg. Ma már a gondatlan rongálás kategóriája egyáltalán nem szerepel a hatályos Btk.-ban, csak a szándékos. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést viszont a 60-as években is és most is büntetik. Igaz, ma enyhébben, legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A 60-as években 3 évet lehetett kapni miatta – mondta Magyar György ügyvéd.
Bors