„Elég egy rossz pillanat és becsúszik valami retorika”- jutott eszembe, miközben magának Szívós Juditnak az X Centrum Nonprofit Kft munkatársának az egészségüket megőrizni akaró Miskolc Kártyás kisnyugdíjasokat megillető selyemréti uszodakedvezmény tizenöt százalékos leromlása miatti diadalmas aggódását olvastam. Hogy azt mondja: a „városvezetői elkötelezettség ellenére történt”, ami történt.
Beszarás.
( Mondjuk 1983-ban, Tokajban, filmklub vezetőknek tartott továbbképzést a kor fő-fő filmforgalmazó embere. A leninvárosi filmklubot ketten képviseltük, Tóth Imi barátom, – Isten nyugtassa – meg én. Egyszer csak azt mondja a szocialista film-főguru:
– Tudjátok lesz egy rendkívül izgalmas, új magyar film, ahol például a szocialista hazaszeretetnek egy egészen újfajta megnyilvánulásával találkozhat majd a magyar nézőközönség.
Alig vártuk, hogy megnézhessük a Megáll az időt Imi barátommal. Ugyanis ebben a filmben volt az ominózus, beharangozott jelenet. Persze zengett a leninvárosi mozi a röhögésünktől, amikor Köves Diniék disszidálás előtt még egyszer, egy nyári hajnalon megállnak a Balatonnál, kiszállnak a lopott Wartburgból…. és kiszakad belőlük a fenti kifejezés.)
Szóval, mindent meglehet és meg lehetett magyarázni. 2011- ben Miskolcon és 1983-ban Tokajban is.
Csak arra leszek kíváncsi még, amikor az X Centrum capcarázói azt kezdik majd magyarázni az illetékes fórumon, hogy a Holdingnak a cégben lévő üzletrészeit miért adogatták el névértéken? Hiszen az X Centrum nevezetű szocialista varázslat tuti, több tízmillió forintos éves „innováció menedzseléses és projektkoordinálásos”szerződéssel rendelkezett. Meg egyéb zsíros, de természetesen a miskolci népet, az úszni járó selyemréti kisnyugdíjasokat szolgáló megrendelések garmadájával.