A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb

orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére   .

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322.000 ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhető lenne a halál. Amikor az égés következtében a bőr nagy területen roncsolódik, szó szerint új bőrt kell növeszteni a páciens saját bőrsejtjeiből. A bőr képződéséhez szükséges hosszú idő azonban fokozott fertőzés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához a specialisták polimer anyagokat használnak.

Néhány évvel ezelőtt a tudósok felismerték, hogy a szintetikus polimerek az emberi sejtek tenyésztése mellett a szaporításukban is alkalmazhatók. A polimer alapú funkcionális anyagok az anyagtudományi kutatások középpontjába kerültek, felfedezték, hogy a nanoszerkezetek fontos hatást gyakorolnak a sejtvonalak fejlődésére, taglalta a projekt előéletét Johannes Heitz professzor, az osztrák Linzi Egyetem vezető kutatója, a projekt főkoordinátora.

Sok esetben azonban az anyag szerkezetének hibái elnyújthatják a sejtképződési folyamatot és könnyen előfordulhat, hogy a sejtek szabálytalanul fejlődnek, ami használhatatlanná teszi az új bőrt. A projektben résztvevő osztrák, cseh és lengyel tudósokból álló csapatnak sikerült a nanoszerkezetű anyagok előállításának egy új és egyszerű módját kifejleszteniük, ami hatékonyabb fejlődést biztosít az emberi sejtek számára.

Mindezt egy új lézeralapú technikával, az EUV-vel (Extrém Ultraibolya) valósították meg, amit a varsói Katonai Műszaki Egyetem munkatársai fejlesztettek ki. Egy EUV fénysugarat egy speciális tükörrel a polimerfelületre irányítva új típusú polimer anyagok hozhatók létre. A folyamat kulcsa a technika rendkívül nagy fokú, 10-20 nanométeres precizitása, ami valóban innovatív a hagyományos eljárásokkal maximálisan elérhető 100 nanométeres szinthez viszonyítva. Az EUV technika pontosságának köszönhetően megőrizhető az anyag szerkezete is, ami a korábbi polimer módosító módszerekről nem igazán lehetett elmondani. „Ha az anyagot emberi sejtek tenyésztéséhez akarjuk használni, elengedhetetlen a szabályos szerkezet” – tette hozzá Dr. Henryk Fiederowicz, a Katonai Műszaki Egyetem professzora.

A történet itt azonban még nem ér véget. Az EUV technikával felépített nanoszerkezeteknek képesek befolyásolni az organikus sejtek viselkedését, amivel az alkalmazott polimerfelülettől függően különböző sejttípusok tenyészthetők, vagyis szinte bármilyen emberi sejt előállítható, amit a test különböző területeihez alakíthatnak. Az így készült transzplantátumok hatékonyabbak lennének a jelenleg alkalmazottaknál, az EUV technika ugyanis jelentősen csökkentené a kilökődés esélyét, mivel az új anyagok tökéletes kapcsolatot alakítanak ki a beteg testének adott részeivel.