Az Európai Bizottság akár szerződésszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ha beigazolódnak Neelie Kroes aggodalmai. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton még csak technikai jellegűnek nevezte a levelet. Az Európa Tanács szerdán a magyarországi demokrácia helyzetéről is tárgyal.

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is, mondta Jonathan Todd, a bizottság médiaügyi biztosának a szóvivője.

Az EU hatóságai azt is megvizsgálják, hogy nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.

Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint „lehetőség” csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná azokat. Nem kell azonban „a szekeret a lovak elé fogni”, figyelmeztetett a szóvivő.
A médiahatóságon nem találtak fogást

Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható – ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra és videóblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.

Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, és ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.

A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, és nemcsak az audiovizuális média körében. „Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené” – mondta a szóvivő.

Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a Fidesz által delegált tagokból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat.

Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai „rendkívüli bölcsességről” téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre, mondta Kroes szóvivője.
A Facebookon is megjelent

Bár a kormány csak a válasszal együtt hozta volna nyilvánosságra, valaki hozzáférhetővé tette Neelie Kroes levelét, amit Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címeztek. A dokumentum a Szól a Rádió – Változások a Magyar Rádióban nevű Facebook-csoport oldalán is megjelent, Mong Attila, az egyperces tiltakozása miatt megbüntetett újságíró tette közzé.

Szombaton Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy a levél technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg.

Nagy Anna kormányszóvivő egy hétfői háttérbeszélgetésen elmondta: a kormány a kéthetes határidő lejárta előtt, várhatóan már egy hét múlva válaszol. Közölte, nem látja akadályát a levél nyilvánosságra hozásának, de hangsúlyozta: annak tartalmát már ismertették

Az Európa Tanács szerdai napirendjére tűzte a magyarországi demokrácia helyzetét, derül ki a tanács honlapjáról.