Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai
nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public
Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010
tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a
mindenkori kormányokra. A gazdasági minisztériumban külön
államtitkárság foglalkozik a 2003 és 2010 közötti PPP szerződések
felülvizsgálatával. Vezetőjük Hegmanné Nemes Sára, őt kérdeztük a
felülvizsgálat eddigi eredményeiről.
hvg.hu: Felsorolna néhány leállított beruházást?

H.N.S.: Közel száz kötelezettségvállalást elemzünk, előnyben részesítve az azonnali döntést igénylő, folyamatban lévő ügyeket. Elsőként persze azokat, ahol a legnagyobb összegekről van szó. Vizsgáljuk az M5-ös és az M6-os beruházásait. Már befejeztük a Pécsre vezető M6-os második szakaszának elemzését, azt, amelyet ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel adtak át, és májusban már beszakadt egy vízalámosás miatt. Ötvenhat felsőoktatási projektet és harmincnégy sportberuházást vizsgálunk. Közülük számos olyan van, melyeket még az előző kormány utolsó napjaiban, heteiben indítottak el. A nemzeti kiválóságok kollégiumának építését még tavaly nyáron leállítottuk. PPP-projektként nem indul el az Iparművészeti Főiskola campusának építése. Ha az oktatási tárca továbbra is fontosnak tartja a beruházást, igyekszünk más forrásokat találni hozzá. Hasonló a helyzet a SOTE és az óbudai egyetem kollégium-építkezéseivel.

hvg.hu: Mondana néhány példát a PPP-vel való állítólagos trükközésre?

H.N.S.: A hazai PPP beruházásokra folyósított összegek nagyobb részét – az állami kockázatvállalás mértéke miatt – szerepeltetni kellett volna a költségvetésben és így részét képezték volna az államadósságnak. Két konkrét példát említek: a tiszalöki és a szombathelyi új börtönöket. Az egyikben száz százalékos volt a banki finanszírozás, a másikban kilencven százalékos. Vagyis a magánbefektető szinte semmit sem kockáztatott, a finanszírozás költségeit átterhelte az államra. Hogy kihagyják e projecteket a költségvetésből, olyan konstrukciót hoztak létre, melyben nincs tisztázva, kinek a tulajdonába kerülnek a börtönök húsz év múlva. Más esetben viszont, például a Művészetek Palotája (MÜPA) beruházásánál az állami kockázat miatt a beruházási költségeket mégis szerepeltetni kellett 2005-ben és 2006-ban az államháztartási hiány tételei között-írja a hvg.hu