Ezen a dombon többen laknak, mint Egerben – meséli egy kutyasétáltató büszkén a miskolci Avason. A gigantikus, tízemeletes házakból álló lakótelepet az egykor tizenötezer embert foglalkoztató diósgyőri kohászat dolgozóinak emelték 1973-ban, majd a második ütemben azoknak a családoknak biztosítottak lakást, akik négy gyereket vállaltak; így kerültek már a kezdetektől romák az Avasra. Az elmúlt két évben azonban újonnan jövő lakók borzolták fel a helyiek idegeit a hangos zenével – egy ingatlansvindli kiagyalói juttatták az addig cigánytelepeken élő családokat a lakásokhoz.

A miskolci történet 2008-ban kezdődött, amikor a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződő Fészekrakó-program segítségével kedvezményes svájcifrank-alapú devizahitelhez juthattak azok a fiatalok, akik lakást szerettek volna vásárolni. A koncepció alapvetően jó lett volna, ha leleményes, de nem túl becsületes jogászok, ingatlanosok, banki ügyintézők közösen egy kört alkotva nem játszották volna ki a törvényt.

A miskolci szocialista politikus, Varga Gergő elmondta, hogy egyes hírekkel ellentétben a miskolci önkormányzatnak a fészekrakós bűncselekmény-sorozathoz semmi köze nem volt. Nem önkormányzati bérlakásokról van szó, hanem magánszemélyektől megvásárolt ingatlanokról.

A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy az üzletet felhajtó ingatlanosok vidékre utaztak, ahol kimondottan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett cigány családoknak ajánlották fel a jobb élet lehetőségét, komfortos környezetben, minimális anyagi hozzájárulással. Minden papírt előkészítettek számukra, nekik csak alá kellett írniuk a dokumentumokat, és költözhettek.

A lakásokat megvásárló családok a gyerekeik után járó szocpoltámogatást önrészként felhasználva bankhitelt vettek fel, amelyből a gyanú szerint banki tisztviselők és az adásvételt intéző ügyvédek és ingatlanosok is részesültek. Ám vállalkozók és munkaadók is részt vettek a csalásban, „papíron” alkalmazták a lakásvásárlókat, így igazolva nekik rendszeres jövedelmet, ugyanis a bank enélkül nem utalta volna ki a hitelt. Közel százhatvan lakást szereztek meg ilyen módon.

Több lakó mesélte, hogy a fészekrakók beköltözésekor próbáltak nekik segíteni, de nem engedték, nem akarnak beilleszkedni. Az érintettek nem fizetik a rezsit és a közös költséget, lopják az áramot, a társasházak pedig egyre nagyobb adósságot halmoznak fel.

A harmincezer fős lakótelep türelme a közel kétszáz fészekrakós miatt lassan elfogy. Néhány elkeseredett, névtelenséget kérő lakó elmesélte, a hírekkel ellentétben az Avas nem rossz hely, szeretnek ott élni, jó a tömegközlekedés, sok bolt és játszótér van, és hamarosan épülni fog 330 millió forintos beruházásból egy egészségház.

Egy 2002-es összeírás szerint az Avason 71 üzlet, 18 ruházati bolt, három vasárubolt, négy gyógyszertár, illetve 45 söröző, presszó és étterem működött. Miskolc lakosságának egynegyede lakik itt.

Több avasi határozottan kikérte magának, hogy cigányoznának a fészekrakókkal kapcsolatban. „Volt olyan alattam lakó család, aki olyan hangosan bömböltette a zenét, hogy nem lehetett megmaradni, az utána beköltöző cigány pár viszont rendesen fizette a közös költséget, ső,t az előzőek tartozásait is megpróbálta kiegyenlíteni. Nem a cigányokkal van a bajunk, hanem azzal a tíz családdal.”

Varga Gergő telefonon mentőt hív egy agyrázkódásra panaszkodó asszonynak. A fészekrakós probléma azonban nem csak az avasi lakótelep életét nehezíti meg a városban, ugyanez a helyzet a Vörösmarty lakótelepen és a diósgyőri Árpád utcában is, csak ezeket az országos média valamilyen oknál fogva elhallgatja – meséli Varga. Az avasiak együtt tudnak élni a cigányokkal, kizárólag a vidékről beköltözött fészekrakókkal van problémájuk. Ez utóbbiak életvitele miatt az évtizedek óta ott élő romák is fel is vannak háborodva.

Minimális a bűnelkövetés az Avason. A városrész bűnügyi statisztikája szerint a lakásbetörések és az autófeltörések száma éves szinten alig haladja meg a tízes nagyságrendet. Azt azonban a rendőrségi szóvivő is megerősítette, hogy a szabálysértésnek minősülő csendháborítások gyakran előfordulnak a lakótelepen. A rendőrség ezeknek a szabálysértéseknek a visszaszorítására állandó járőrszolgálatot vet be, és a térfigyelő kamerák is hatékony eszköznek bizonyulnak a bűnmegelőzésben, továbbá hasznos együttműködés jött létre a polgárőrséggel és a városőrséggel.

Varga Gergő önkormányzati képviselő szerint folyamatos a patthelyzet. Egy korábbi kormányrendelet szerint a devizahitelesek védelmére született az a döntés, hogy senkit nem lehet kilakoltatni a lakásából. A kilakoltatási moratórium pedig vonatkozik a fészekrakós hitelesekre is. Emiatt nem lehet velük semmit kezdeni. A beköltözések visszaszorítására az önkormányzat 2009-ben megalkotta az együttélési kódexet, melyben meghatározták, hogy egy lakásban hányan tartózkodhatnak. Eszerint egy 63 nm-es lakásban maximum tíz ember élhet, de ettől függetlenül jóval többen élnek együtt. A hatóság kimegy, lakcímkártyájuk alapján ellenőrzik őket, s ha valaki nem az adott lakásba tartozik, elküldik. Csakhogy ez sem megoldás, mert miután a rendőrök elmennek, az illegális lakók visszaszivárognak.

A vidékről beköltözött problémásabb fészekrakók miatt több roma család is felháborodott. „Látja, mi tisztes szegénységben élünk, és próbálunk minél jobb jövőt biztosítani a gyerekeinknek. Azok a szerencsétlenek önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe: bármit aláírtak volna, csakhogy ne kelljen fáért menni minden nap és meleg víz jöjjön a csapból.”

Az Avas nem gettó, rengeteg tisztességes, becsületes ember él itt, akiknek egész életük munkája került veszélybe azzal, hogy a lakásaik elértéktelenedtek, annak ellenére, hogy a városrész folyamatosan fejlődik. Együttes összefogással meg lehet oldani az áldatlan állapotot – reménykedik Varga Gergő.

C-PRESS – hvg.hu