Közismert, hogy a mozgás pozitív hatással van a szervezetre és a közérzetre egyaránt. A szabadtéri sportok további előnyeit friss kutatások is igazolták, de fontos a kitartás és a rendszeresség. Az Environmental Science and Technology című lapban publikált cikk szerzői 833 felnőttet vizsgáltak meg a mozgási szokásaik szempontjából, és összehasonlították a szabadtéren és a beltéren sportolók fizikai és mentális állapotát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a természetben mozgók sok szempontból kedvezőbb változásokról számoltak be: erőteljesebbnek, energikusabbnak érezték magukat, ugyanakkor csökkent a feszültségük, a szorongásuk és az érintetteknél a depressziójuk szintje. Ráadásul ez a csoport elmondása szerint jobban élvezte a sportolást, és sokkal nagyobb hajlandóságot mutatott arra, hogy később is megismételje.
Mindent összevetve a természet, a szabad tér és levegő nagyobb élvezetet és mentális felfrissülést nyújtott a sportolóknak. Ez pedig fontos információ lehet a „Zöld Mozgásnak” (Green Gym) és „Kék Mozgásnak” (Blue Gym) nevezett irányzatok követőinek, illetve a depresszió és más pszichés zavarok kezelőinek is.
Ám az eredmények további, jóval nagyobb és szervezettebb kutatások szükségességét is felvetették, amelyek teljes mértékben elemzik a kültéri mozgás fizikai, mentális és lelki hatásait.
Mozgás szabad téren és szabadidőben
Mivel az európai népesség 75 százaléka él városi környezetben, nagy szükség lenne az olyan programokra, amelyek újra megerősítik a kapcsolatot az ember és a környezet között. A rendszeres szabadtéri mozgás pedig felveheti a harcot a modern életvitel legfőbb veszélyei, az elhízás és a depresszió ellen.
Korábbi, norvég kutatásokból az is kiderült, hogy minél jellemzőbb valakire a szabadidejében végzett mozgás, annál kevésbé valószínű, hogy depresszióba esik. Ezzel szemben azok az emberek, akik nem éltek fizikailag aktív életet, jóval nagyobb arányban számoltak be mentális zavarokról és depresszióról.
Érdekes módon, a mozgás intenzitása nem volt közvetlen összefüggésben a depresszió megjelenésével, akik csak könnyű sportot végeztek, ugyanolyan védettséget élveztek, mint az intenzívebben edzők. Az viszont a kutatás egyértelmű tanulsága volt, hogy a fizikai munkakörhöz tartozó mozgás nem bizonyult védőfaktornak a szorongással szemben.
„Valóban rendkívül szerencsés, ha valaki a természetben tud sportolni, de amennyiben ez nehezen megoldható, már azzal is hatalmas lépést teszünk az egészségünkért és a mentális, pszichés jólétünkért, ha otthon vagy egy fitnesz központban mozgunk. Ez utóbbi előnye, hogy a közösség újabb erőt és motivációt adhat, valamint a szociális kapcsolatokat is erősítheti. A lényeg a rendszerességben keresendő” – hívja fel a figyelmet Bányai Tamás, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom sportorvosa.